Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (5. évfolyam, 1981)
1981/2 - Földes Gyula: A munkásmozgalom kezdetei és a CSKP megalakulása Nagyabonyban
munkák idején napszámosnak. Az első világháborút követő években azután megváltozott a helyzet. A harcokban és a forradalmakban részt vett katonák megismerkedtek a forradalmi eszmékkel, s leszerelésük, hazatérésük után itthon is megkezdték a munkásság politikai szervezését. Az osztályöntudat, a proletár nemzetköziség és a forradalmi elszántság példáját bizonyítja az a tény is, hogy többen /Kelemen László, Fleischmann Kálmán, Konrád Ferenc és Lajos, Széllé Benő stb./ a Magyar Tanácsköztársaság segítségére siettek. A harcokba azonban csak Fleischmann Kálmán tudott bekapcsolódni, aki az I.Nemzetközi Vöröskeresztben harcolt. A nevezettek találkozása a magyarországi forradalommal tovább érlelte bennük az öntudatos forradalmiságot, a harci elszántságot. Hazatérésük után a frontharcosok számára gyűjtést rendeztek, elsősorban a katonai szolgálat alól felmentett gazdáknál. Később megalapították a szociáldemokrata párt helyi szervezetét, s az elhagyott Nagy Lászlóné féle 360 holdas birtokot pedig felosztották. A határnak ezt a részét ezután Vörös-tagnak kezdték nevezni. A helybeli földmunkások már 1920-ban kollektív szerződést kötöttek a nagygazdákkal az idénymunkák végzésére a szociáldemokrata párt helyi szervezetének valamint Nagy Gyula baloldali szociáldemokrata politikusnak az irányításával. A szerződést a munkaadók nem tartották be, s ez a munkások között sztrájkot robbantott ki. A sztrájk nagyon fegyelmezetten, szervezetten zajlott le, és sikerrel végződött. Ehhez a sztrájkhoz a párt vezetésével az egész falu munkássága csatlakozott. A következő évben is sztrájkoltak. A falun végigvonulva csatlakozásra szólítottak fel minden munkást és szolgát. A sztrájkok szervezése és irányítása miatt Konrád Ferencet, Fekete Józsefet, Konrád Lajost, Széllé Benőt és Kelemen Lászlót letartóztatták. A letartóztatottak kiszabadítását a sztrájkolok megkísérelték ugyan, de a kísérlet nem járt sikerrel. A mozgalom szempontjából fordulópontot jelentett az 1921. esztendő. Ekkor alakult meg itt is a kommunista^párt. Az alapító tagok között szerepelnek Fleischmann Kálmán, Konrád Ferenc, Kelemen László, Rácz Mihály, Konrád Lajos, Széllé Benő, Fekete József, Ugróczky László, Széllé István, Hodosi Béla, Széllé András, Bende István, Kiubacsny Benedek és Széllé Júlia. A faluban gyakran megfordultak Nagy Gyula, Major István, Viliam široký és Steiner Gábor i». Segítették a pártszervezet munkáját, népgytlléseket tartottak.
