Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (4. évfolyam, 1980)

1980/2 - Mag Gyula: A nagymegyeri Agrokomplex emlékszobája

tet tudott vásárolni. Ma a munkásnak kbá egy óra bére nagyobb érté­ket jelent, mint a valamikori - 1926-os évi - egész napi kereset. Ezenkívül élelmiszer jegyek,' cselédkonyvek, aratási szerződé­sek, - melyek értelmében csupán minden tizenegyedik rész járt az aratónak - sorakoznak, mint a letűnt világ keserves életének néma, de hű tanúi. A dokumentumok összegyűjtésében elsősorban Lengyel Ernő, Fitos Géza és Teleky Miklósné jeleskedett. A harmadik falon az Agrokomplex hatalmas területének kataszteri térképe látható, amely a madi határtól egészen Nagykeszi és Gúta határáig terjed. Az egyes termelő részlegek központjait apró vil­­lanyégök jelzik, szemléltető képeiből pedig leolvashatjuk, hogy az egyes gazdaságokban, nely termelési ágazat van túlsúlyban. A térkép mellett a Mezőgazdasági Minisztérium csodaszép kris­tály vándorserlege látható, melyet a búzatermesztésben elért kivá­ló eredményükért háromszor nyertek el - 1974, - 1975, - 1976-ban - s így véglegesen megszerezték. A negyedik falon átvilágítható színes és fekete - fehér diák szemléltetik a vállalat sokrétű termelési tevékenységét. A legmo­dernebb foldmegmunkáló gépek, a korszerű állattenyésztési beren­dezések, vállalati óvoda és a dolgozók új lakásaiból álló utcasor jelzi az óriási változást, amely a szocialista mezőgazdaság 30 é­­ve alatt bekövetkezett. A negyedik fal képsorát az a Munkaérdemrend kitüntetés zár­ja, melyet a vállalat 1975-ben kapott kiváló termelési eredményei­ért a köztársaság elnökétől. A terem közepén hosszú vitrinben rendkívül meggyőző grafiko­nok és számadatok jelzik a vállalat életében beállt óriási fej­lődést. Csak néhápy adat a sok meggyőző argumentum közül: 1955-ben célul t"űzték ki a 2 900 literes fejési átlagotéa búzából a 26 mázsás hektárhozamot. Jelenleg a fejési átlaguk 4 000 liter fo - lótti, a búza hektárhozama pedig megközelíti a 70 métermázsát. Kiolvashatjuk továbbá, hogy a dolgozók számának csökkenésével / a létszám 1953-ban 1 795 volt a ez 1977-ben 1 407-re csökkent/ arányosan emelkedett a gépesítés és a munkatermelékenység foka, s természetesen a dolgozók jövedelme is. Amíg 1966-ban az egy dolgozóra eső termelési érték 74 503 koronát tett ki, 1977-ben 120 920 koronára emelkedett. Az átlag havi kereset 1966-ban 1 548 korona volt, 1977-ben pedig 2 585 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom