Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (4. évfolyam, 1980)

1980/1 - Magula Anton: Vízimalmok a Csallóközben

időközökben a malomkerékre engedték. Feltevésünket a fejlett vízimolnrságrol a mai napig is használatos dűlőnevek is igazolják, melyek így megőrzik a régi malmok emlékét. A sok közül érdemes megemlíteni a Várkony község határában található Ealomhelyet, Bős község hat Tóban a L.alomföldet, Nemesocsa határéiban a Malomárkot.

Térjünk azonban vissza a vízre épített .ra jómalmokra. Az egész berendezés két hajóra volt erősítve» Az egyiken volt a malomház, a másikon az állványzat, mely a vízikerék tengelyének egyik végét is tartotta» A hajómalom vagy a két parthoz volt erősítve, vagy az egyik parthoz és a folyó fenekéhez» A hajómalmok kerekét az jellemzi, hogy méreteik közt a szélesség az uralkodó, úgyhogy gyakorlatilag, geometriai szempontból hengert képeznek. A legrégibb kerekek teljesen fából készültek. A 6-10 m hosszú tengelyen 3-4 koszorú helyezkedett el» A koszorúkhoz keresztben deszkákat erősítettek, rendszerint 20-at /Hanu'in/» A hajómalmok több szempontból is előnyösek voltak» Mozgathatók és könnyen áthelyezhetök voltak, ezért megfelelő módon kihasználhc'ták a folyó vízáramlásának erejét» Olyankor, amikor a malmot vesz/ly fenyegette /jégtorlasz, magas vízállás/, könnyen ki lehetett a vízoöl emelni, és szét lehetett szerelni. A Csallóközben a 1- gtöbb najómalom a 19» század második felében jött létre» Pl. az 1878-ból származó, Pozsony keleti részét és Csallóköznek ezzel határos szegélyét ábrázoló térkép 33 hajómalmot jelöl meg, ebből 12 a ligetfalui oldalon, a mai kikötővel szemben és 21 a Duna kanyarulatában, Farkastorok környékén. A későbbi időszakból érdemes megnézni a Komárom megye 1905-ben készült Adminisztratív és mezőgazdasági térképét» Ez 3 hajómalmot tüntet fel a Duna kulc3odi ágán, 2 malom van Csi-