Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (1. évfolyam, 1977)
1977/2 - Mag Gyula: A múlt ismerete, jelen becsülése
eppen BARTAL Ferenc elvtars a szovetkezet elnoke vallalta az oroszlanreszt. Az emlekszobahoz vezetfl folyoso szdp, diszes 1 ancon fuggfl a valamikori tiszta szobakban hasznalt - lampakkal van kivilagitva. Hasonlo Idmpak biztositjak a fenyt az emlekszobaban is. Termdszetesen a petroleum ds lampabdl /kanoc/ helyett villanyegflket szereltek, de igy is hangulatos, a kornyezethez illfl a megvilagitds. Tiz ilyen lampat osszegyt/jteni ds vilagitokepesse tenni ma mar nem konnyfl feladat. Az emldkszobaban BARTAL elvtars kalauzolt bennunket, aki teljes szivvel, nagyfoku tarsadalmi megszallottsaggal, padlasokat atkutatva szervezte, irdnyitotta a gyfljtesi munkalatokat. Szinte minden darab az <5 kozremflkodesdvel kerult az emlekszobaba, tehat nem csoda, ha fdltve flrzott kozkincskent tartja szamon valamennyit. TermeszeWsen a gyfljtesbe a kozsdg lakossdga, a szovetkezet dolgozoi is bekapcsolodtak, de a legtobb segitseget LUDIK Gyorgy, BARTAL Istvdn es KULCSAR Karoly nyujtottak. Az emlekszoban vegigsetalva felel evenedik elflttunk a regi paraszti diet minden mozzanata. A regi foldmOves gazddlkodast szemleltetfl eszkozok, kovacsmflhely szerszamai, okorpatko, szalmacipfl segiti a mult felidezesdt. Ezt kovetflen a fabol faragott mosdotdltol a kasza, villa, gereblye es kapan keresztul a gorbebotig a 1eggyakrabban hasznalt paraszti szerszamok talalhatok. A tovabbiakban nagyobb gazdasagi eszkozok, a szeker rdszei lathatok, majd a hajdani paraszti haztartas kellekei: kopulflk, tejeskocsogok, kancsok, mozsarak, rostak, parazzsal melegitett vasalok sorakoznak. A sort a kenderfeldolgozas szerszamai zarjak. Kiemelt helyet foglal el e sorban a valamikori hordoszerO fogantyus vizhordo edeny az ugynevezett CSUBOLL6. A terem kozepen vegighuzodo vitrinek uvegei alatt a kozsdg korszerff szocialista mezflgazdasdgnak eredmenyei vannak feltuntetve. A szemleltetfl, otletes, kepes grafikonok nem is akarmilyen sikerekrfll, hanem kimagaslo, nagyszerfl eredmenyekrfll beszelnek. Ennek legdkesebb bizonyftekai a bejdrattal szembeni falon levfl kituntetdsek, elismerdsek, oklevelek sokasdga, melyeket a szovetkezet szorgos dolgozoi a feladatok kivalo teljesiteseert kaptak. A sok szep elismeres kozul legertekesebb a MUNKA^RDEMREND, mellyel a lucsi szovetkezetet 1973-ban tuntette ki koztarsasagunk elnoke. A kozsdg rdgi harcosai, erdemes parttagjai kozul KULCsXfi Gaspar es FEHlfR Tibor dokumentumai igazoljak a mahoz vezetfl harcos utat. Itt meg kell jegyezni, hogy a forradalmi hagyomanyok es emlekek felkutatasaban meg sok tennivalo van Lucson. Pl. az 1929-es titkos osszejovetel es hasonlo megmozdulasok feldolgozdsa, melyben eppen az elnok elvtars, mint fiatal gyerek toltotte be a " strazSa " szerepet, ahol beremelest ds munkalehetflsdg biztositasat koveteltek, s az eredmeny a szerveszkedflk elbocsdjtasa es megfenyegetese lett. Sok hasonlo eset fordult elfl, melyek felkutatasa, kozkinccsd tetele elsfldleges hivatasa a forradalmi emlekszobaknak. Az emlekszoba Idtogatottsaga Lucson jo. Mar tobbszor is megnezte a kozseg minden lakosa s nagyon he lyesen az iskolasgyerekek honismereti orakat es pionxrfoglalkozdsokat tartanak "a beszedes ” mult emlekei kozott. Szdmtalan hazai ds kulfoldi delegdcio is ellatogatott mar Lucsra. Jartak itt japanok, szovjetek, nemetek. A kornyezfl falvak lakossaga, a jaras tanxto-
