Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (1. évfolyam, 1977)
1977/1 - Marczell Béla: Csallóköz a hagyományok tükrében (egy kiállítás margójára)
A 20. szAzad elejdn azonban meg szinta 8si formAjAban ldtezett az a szineiben, hagyomAnyos szokAsaiban "roraantikusnak" lAtszo,. da reelitdsAban annAl nehezebb, kemAnyebb dietstilus, amelynek emldkeit probAltuk bemutatni muzeuaunk 1976. Avi utolso kiAllitAsAn. A szAndAk a kiAllitAs cimAben is olvashato: Csallokoz a hegyomanyok tiikrAben. LAtszatra, els0 olvasAsra nagyon sokat igiro elm, amely mogott szinte ott rejtttzhet az egAsz milt. ValojAban pedig a multnak azok a beszAdes emlAkei, amelyek villanAs-szertten mutatjAk a rigit, s a mogotte Allo embert, aki a sokszor idegenul modern vilAgunk rohano AradatA- ban nosztalgikus hazavAgyodAssal kutat "az eltttnt idtt nyomAban". Az eltttnt idtt hangulatAt akarja visszavarAzsolni.tehAt kiAllitAsunk elvezetve a lAtogatot a rAgi faluba, s hArom rAszben mutatva be a nApi Alet kifejezttinek lAnyeges kellAkeit. A kAzimunkAk a diszittt mfivAszet igen szAp pAldAi, a kocsogok, tAnyArok, tAlak, a mindennapi Alet eszkozei, a diszesen. mintAzott ugynevezett "borsoskaformAk" a hajdani csallokozi falusi bucsuk hangulatAt idAzik. A parasztAlet, a csallokozi hiedalemvilag egy-egy alakja aLevenedik meg TApAi Miklos doborgazi halAszember remek figurAiban. A muzeum elOcsarnokaban nApmttvAszetunk egyik legvAltozatosabb AgAt, a nApi himzAs remekbe formAlt darabjait lAthatjuk. TermAszetesen ez a gyttjtemAny nem tisztAn csak a Csallokozre jellemztt, megtalAlhato itt az egyAni himzAskAszsAg mintAi mellett a kulonbozfl magyar tAjegysAgek sajAtos himzAskincse is. A buzsAki, raosttkovesdi matyo, a karAdi As kalocsai ornamentumok mellett ott van az erdAlyi kalotaszeg valamint mAs szAkely vidAk jellemztt motivuma is. Mindez a napjainkban egyre jobban Aszlelhettt nApi alkotokedv tijjAszuletAsAt bizonyitja. ( A kiAllitAs mAsik kAt termAben a kerAmia As a fafarago mttvAszet remekeit tekinthetjuk meg. A belstt szobAban TApAi Miklos szobrocskAi lAthatok. A Doborgazon Alt, s 1934 korul meghalt nApmttvAsz elsttsorban halAsz volt. Az ttsi csallokozi foglalkozAs mellett talAlt mAg idttt arra is, hogy megmintAzza a nApi alakok egAsz sorAt. Kozuluk lAthatunk most itt nAhAnyat, pl. a tAlat vivtt csallokozi asszonyt rAgi viseletben, a SomorjAn As kornyAkAn sokAig divott legAnyavatAs Hadnagy-At, a Falusi birot. Igen Ardekes alak az tfjfAli halAsz, aki a rAgi halAszAlet hiedelemvilAgAt idAzi. A csallokozi halAsz valami osztonos ttsi torvAnynek engedelmeskedva pontban AjfAlkor - noha nem volt babonAs ember - nem sent ki a vizre, nem vetette ki a hAlojAt. Az a bit jArta, hogy AjfAlkor az ordog jAr a DunAn, s jaj annak, akit megfog a tilosban. Nemesak a hAlot tApi ossze, hanem magAt a halAszt is agyonuti szigonyAval. Ezt a figurAt testesiti meg az ordog halAsz, illetve a mitologia tengeristene kApAben.. De figyelemre mAlto a Pusztai beszAlgetAs cimen jelolt csoport jellegzetesen alfoldi subAival.
