Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)
16. századi, festett és aranyozott bőrrel borított nyereg restaurálása
Műtárgyvédelem 37—38 Eközben párhuzamosan lehetett haladni a lefejtett szegélyek javításával. Ezeket is párásítottuk, mert rendkívül merevek voltak, itt azonban könnyebbséget jelentett, hogy a rögzítést síkban lehetett végezni. A kijavított szegélyeket nagyon gondosan kellett felvarrni, hogy a szelvények eredeti helyükre kerüljenek vissza. Segítséget jelentett, hogy a kézi varrás öltésnyomai eltérőek voltak, így a borító és a szegély öltéseit méret szerint össze lehetett párosítani (6—7. kép). A borítóbőr négy sarka közül három hiányos volt, a negyedik azonban szerencsére épen maradt, így mintaként szolgálhatott a hiányok kiegészítéséhez. Ezekben az esetekben is színezett kecskebőr volt a pótlások alapanyaga. Utolsó javításnak maradt az a része a szegélynek, ahol a 30 cm-es hiány volt. A harmonikus beilleszkedés érdekében az új bőrt nem csak színében, hanem textúrájában is hasonlóvá kellett tenni az eredetihez. Ehhez azt színezés után még nyirkos állapotában, az asztalon kissé meg kellett törni, csak azután került beépítésre. Retusálás A kiegészítések esetében arra törekedtünk, hogy azok megkülönböztethető módon, de a nyereg egészéhez harmonikusan illeszkedő színezést és díszítést kapjanak. Hogy a tárgy a restaurálás után egységes képet mutasson, szükséges volt ezeknek a részeknek a retusálása. 8. kép. A bőr szegő sáv hiányzó 9. kép. A restaurált nyereg jobb oldala, részének pótlása. Fig. 9. The right side of the saddle after conservation. Fig. 8. Replacement piece for the missing leather trim. 78
