Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Kökényes premontrei monostorának középkori épület- és kőfaragvány-töredékei
Laciik Csaba • Kökényes premontrei monostorának épület- és kőfaragvány-töredékei 14. kép. Miliolina vékonycsiszolati mikroszkópos képe (keresztezett nikolok). Fig. 14. Microscopic photograph of a thin section of miliolina (crossed nicols). 15. kép. Finomszemű mészből álló ooidos kifejlődés biotittal (vékonycsiszolat, kőzetmikroszkópos felvétel). Fig. 15. Oolitic formation consisting of finegrained lime, with biotite (thin section, photograph taken through a petrographic microscope). zetesen orsó formájú. A kőzetben meszes intraklasztok és világos mészcsomók is megfigyelhetők. Néhol ooidos jellegű a kőzetváltozat, de megjelenhet benne aleuro- lit is. A második változat világossárga, vörösalgás-bryozoás mészkő, melyben kagylóhéj töredékek jelennek meg. Nem tiszta karbonát, mert esillámos, finomhomokos aleurit betelepüléseket is tartalmaz. A színe akár sárgásbarna is lehet a vasoxi-hid- roxidos elszíneződéstől. A harmadik kőzetváltozatban kisebb arányban jelenik meg a karbonát. Ez szürkés-zöldesszürkés márgás aleurit. Igen kemény, erősen cementált kőzet, melyben riolittufa darabok is találhatók. A kőanyaglelőhely meghatározása az okleveles és a földtani adatok összevetése alapján történt. Az építtető Kökényes-Radnót nemzetség egykori birtokrészein és környékén kellet keresni a fent említett csökkent sósvízi, szarmata korú durvamészköveket. Ezek alapján a kőzetek származási helye nagy valószínűséggel a Cserhát lábánál található Bér község környékére tehető. Bányahely-kutatások alapján, a helyszínen gyűjtött több tucat kőzetminta és azokból készített kőzetmikroszkópiás vékonycsiszolatok kiértékelésével sikerült felderíteni a monostort építő kőfaragó-műhely által használt egykori bányahelyeket, mind a jelenlegi templom I. építési periódusú falrészeiben található nagyméretű fektetett kőhasábokét, mind a középkori faragványokét. Ez az eredmény egy jelentős műhely itteni működését bizonyítja, hiszen nemcsak az építőköveket, de a díszítő faragványokat is helyben faragták. A tanulmány ugyan nem részletezi, de a munka során alátámasztást nyert az a 18. századból származó állítás, mely szerint a köké- nyesi monostor köveit a hatvani vár megerősítéséhez hordták el a 16. században, így az annak végleges pusztulását okozta. 215
