Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Antik és középkori padlómozaikok Magyarországon, készítéstechnikai megfigyelések és anyagvizsgálati eredmények tükrében

Kürtösi Brigitta Mária • Antik és középkori padlómozaikok Magyarországon

tekkel, vörösbarna opacitos szegélyű oxi-amfibolokkal tarkított. Akcesz- szorikus elegyrészként tartalmaz még elszórtan apatitot, valamint hintett, másodlagos, alakzatokba rendeződő magnetit szemcsék is megfigyelhetőek benne (4. kép). A felhasználás helyszínéhez közeli lelőhelyeket figyelembe véve, illetve a megjelenő szöveti bélyegek alapján feltételezhető volt a mecseki származás. Dr. Józsa Sándor (ELTE-TTK) saját gyűjtéséből származó mintájának vékonycsiszolatával (5. kép) történt összehasonlítás után pedig bizonyítottá vált, hogy a középkori mozaikhoz felhasznált kőanyag teljes mértékben megegyezik a ma is elérhető miocén Komlói Andezit Formáció felszíni előfordulásával (6. kép).

Korábban a mozaikok nyersanyagaira is kitérő publikációkban a különböző lelőhelyekről származó fekete, illetve sötétszürke mozaikkövek alapanyagát következetesen bazaltként jelölik, nem egyszer tévesen. így például a szerző kutatása során eddig vizsgált aquincumi, nagyharsányi és pécsváradi fekete tesserák egyértelműen tömött mészkövek. Kivételt képeznek azonban a balácai fekete kövek, melyek valóban vulkánitok. Szintén Laczkó Dezső és Dr. Kertész Pál meghatározását alapul véve, az újabb vizsgált minták is a Balaton-felvidéki eredetű bazaltok közül valók.14 15 E porfíros szövetű bazaltok kissé üveges alapanyagában augit és olivin fenokris- tályok, valamint plagioklász lécek és opak magnetit szemcsék figyelhetőek meg (7. kép). A kőanyag származási helyének további szűkítéséhez újabb összehasonlító vizsgálatok szükségesek.

Rétegszerkezet, készítéstechnikai összevetés

Mivel az elemzett esetekben a mészhabarcsba ágyazott töredékek, valamint a magukban álló mozaikkövek nem „in situ” közegben, hanem feltöltési rétegből kerültek elő, így nem határozható meg eredeti helyzetük.

A balácai mozaikok fehér színű beágyazó habarcsa viszonylag vastag (0,5—1 cm). A tablinum alapozásán, az eredeti mozaik felszedése óta szabadon álló nucleus rétegén kis foltban fellelt beágyazó habarcs kötőanyaga nagy tisztaságú mész. A 24-es teremből előkerült töredék1' vékonycsiszolatának polarizációs mikroszkópos vizs14 A balácai mozaikok bazaltjának lelőhelyéül a közeli Kabhegyet, vagy a mencshelyi Halomhegyet

valószínűsítik. Laczkó - RÍié 1912. 98.

15 Laczkó Dezső Múzeum raktára, B24,82.1.1718.

7. kép. Balácai fekete mozaikkő vékonycsiszolatának részlete, B6 szórványlelet, PLM, IN.

Fig. 7. Thin section of a black tessera (stray find, B6) from the Villa Romana Baláca in plane polarised light, detail, PLM, IN.

199