Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)
A siklósi vár keleti szárnyában található imafülke reneszánsz falképeinek készítéstechnikai és természettudományos vizsgálatai
Műtárgyvédelem 37-38 több helyen, valószínűleg a mécsesek, gyertyák által kibocsátott hő hatására megsötétedett. Az eredeti színhatás azonban néhány helyen tetten érhető. Az ablakszerű bemélyedés belső részeit vörössel festették ki. Ez a vörös festékréteg is foltokban elszürkült, elváltozott. Legépebben a Krisztus életéből vett jelenetek és a vele szemben lévő falon a Mária ábrázolás maradt meg (3. kép). Szándékos rongálás során, valamilyen hegyes eszközzel pontszerűen kiszúrták a szemeket, levésték az arcokat, így ezek a legtöbb helyen elpusztultak. A vandál károsítás, mely feltehetően a török megszálláskor történt, maradandóan megváltoztatta a festmény látványát. Siklós várát Szulejmán szultán serege 1543-ban háromnapos ostrom után elfoglalta. A török állandóan nagyszámú katonaságot tartott a várban és 150 éven át jelentős támaszpontjának tekintette.4 Valószínű, hogy ekkor rongálták meg a falfestményen az arcokat, szemeket, és tüntették el a kápolna szoborfülkéiből a mohamedán vallás szerint tiltott emberábrázolásokat. A további készítéstechnikai vizsgálatok során a vakolat vízszintes, illetve függőleges irányú illesztésének nyomait nem találtuk meg. A napi varratok és vakolatillesztések hiánya nem meglepő, a viszonylag kicsiny falfelületeket hamar ki lehetett vakolni, a megfestés pedig szekkó technikával történt. Ez utóbbira az utal, hogy az apró alakok ilyen rendkívül részletező megfestése leginkább ily módon kivitelezhető (az arcok 2-4 cm-esek) (4. kép). Ezt a feltevést a keresztmetszet-csiszolatok is megerősítették, melyeken az alap és a festékréteg között éles határvonal látszik. A nyugati falon egy sorban hat festett képmező, tehát összesen 18 kép látható. Az összes képmező pontosan 27x20 cm-es, szabályos téglalap formájú, ebből arra következtethetünk, hogy a festő pontosan kimérte, kiszerkesztette a jeleneteket. Ennek ellenére kicsapó zsineg nyomai, vízszintes és függőleges bekarcolások nem láthatóak. A képmezők keretének további vizsgálata során megfigyeltük, hogy a festett keretek alól néhol kilátszanak az alárajzok, szerkesztővonalak. Nem takarja el őket tökéletesen a festés. Ezeket ecsettel vitték fel, és színük, megjelenésük ugyanolyan, mint a falképen található többi alárajzé. A nagyon pontos felosztásból és a következetesen megkonstruált jelenetekből adódóan pontosan kiszerkesztették a képmezőket, a jelzővonalakat pedig a falképek jeleneteit egymástól vízszintesen és függőlegesen elválasztó szürkés-zöldes sávval próbálták eltüntetni. Mind a 18 mezőt egy vastagabb, 4 cm-es zöld keret veszi körül, és súrló fényben jól látszik, hogy a keretet igen pasztózusan, vastagon festették. Az alkotók plasztikus megfestésre törekedtek úgy, hogy a mezők jobb és alsó oldalára árnyékot festettek, ezáltal optikailag úgy tűnik, mintha kissé kiemelkednének a fal síkjából. A fény a festés szerint - ahogy a valóságban is - bal oldalról, az imafülke bejárata felől érkezik. Minden képmező alatt széles lyukak láthatóak, ahová a gyertyatartókat helyezték. A gyertyák világították meg a falképeket, hiszen a kis helyiségbe igen kevés természetes fény jut be. A kompozíció felosztása után valószínűleg ecsettel vitték fel az alakok alárajzát. A Krisztus életéből vett jeleneteken ezek néhol láthatóak (5. kép). A figurák körvo- 4 4 Czeglédy 1981. 180
