Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Falképrestaurálás az edelényi kastély festett termeiben (2009-2011)

Műtárgyvédelem 37-38 A lakosztály szobáinak felosztása a restaurátorok között a kétéves helyszíni munka során: 103. Életképek szobája: Brutyó Mária, Jeszcniczky Ildikó 104. Évszakok terme: Boromisza Péter, Gyarmati András, Heitler András, Nemes- sányi Klára 105. Tapétás szoba: Csanda Jenő, Győri Lajos 106. Jupiter terme: Hoós Mariann, Forrai Kornélia, Verba Erika 110. A grófné szobája: Boromisza Péter, Gyarmati András, Heitler András, Nemes- sányi Klára 112. Földrészek szobája: Fabó Éva, Sztrakai Judit 103. Életképek szobája A főlépcsőházból nyíló Életképek szobája eredeti rendeltetését tekintve fogadó­helyiség lehetett. Fiókos dongaboltozattal lefedett terem, melynek északi és déli falát lapos félkörívű lunetta zárja (Vénusz hattyúk vontatta hintón, vele szemben hintázó hölgy és udvarlási jelenet), míg a keleti és nyugati oldala fölötti két-két kisebb lunet- tát a főúri élet zsánerképei díszítik (2. kép). A dongaboltozatot gazdag motívumrendszerű ornamentális festés borítja. A lunetták alatt, festett keretbe foglalt négy képen mozgalmas csatajeleneteket látunk. Az oldalfalakon aranypálcákkal függőleges mezőkre osztva finom, hűvös színárnyalatokkal megfestett, díszes selyemtapéta-imitáció jelenik meg, mely az ajtó és az ablakbélletek felületein is folytatódik. A lábazat alapszíne és tónusa harmoni­kusan illeszkedik az oldalfal színvilágához. A terem festésének rendkívüli forma- és színgazdagsága, finom egyensúlya, harmóniája az alkotók felkészültségét, kifinomult ízlését és művészi kvalitását reprezentálja. A szoba festése rendkívül rossz állapotban volt a 2009. évi restaurálás megkezdé­sekor. A károsodások teljes skálája előfordult rajta: statikai problémák okozta repe­dések, a vakolat kötőerejének általános meggyengülése és nagy kiterjedésű vako­lathiányok, beázások okozta károsodás, mechanikai sérülések nyomai. Az oldalfalak korábbi lemeszelése, majd feltárása során keletkezett állagromlás, kopás, a kályha­fülke környezetében a festés elkormosodása, a teljes felület erőteljes elszennyező­dése, sok átfestés a mennyezeten, régi és újabb elektromos vezetékek rögzítése során keletkezett sérülések stb. Az átfestések és az oldalfalak lemeszelése az 1928-as fel­újításhoz köthető. A hosszadalmas és több fázisban történt feltárás, tisztítás során különféle eljá­rásokat alkalmaztunk, amelyek eredményeként napvilágra került az eredeti elegáns, hűvös színvilág és számos olyan festői részlet, melyeket az átfestések addig elfedtek. A mélyrétegi és felületi konzerválás után a nagy kiterjedésű vakolathiányok pót­lásához gyakorlott, jól képzett kőművesmester segítségét vettük igénybe. A kisebb hiányokat különféle színű és szemcseméretű homok felhasználásával készített, az eredeti felülethez jól illeszkedő glett-anyaggal egészítettük ki (3-4. kép). 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom