Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Zsivkovits Mihály Istenszülő ikonjának restaurálása

Műtárgyvédelem 37—38 a 19. sz. eleji fatábla képeken igen ritka, ezért jelentős a festményen történt azono­sítása. Továbbá a minták közös jellemzője, hogy a művész több rétegben vitte fel a festéket, tehát modellálással alakította ki a felületeket. A fafaj-meghatározás cél­jából készített minta vizsgálata alapján a festmény hordozója közönséges lucfenyő.6 A restaurálás menete Az igen gyengén kötődő festék- és alapozórétegek miatt első lépésben azok rögzíté­sére került sor, amely MfCo7 és víz l:l-es, valamint Plextol B 5008 és víz l:l-es keve­rékével eredményesnek tűnt. A fenyőfából készült fatábla folyamatos, nagymértékű mozgása miatt azonban a feltáskásodott területek leragasztása igen lassan haladt, és a restaurálás ideje alatt folyamatosan újabb és újabb javításokat kellett rajtuk végezni. A festmény több pontján kutatóablakokat nyitottunk, a tisztítópróbákat Alko- nekkel9, majd anionos és nem-ionos felületaktív anyagokat tartalmazó, vizes bázisú oldószerrel végeztük, mely beavatkozásokat Tikkurila 1050 lakkbenzines10 11 áttörlés követett. A lakkréteg egyenetlensége, hiányai és funkcióvesztése miatt ennek feltárá­sára is sor került, amelyhez dimetil-formamid használata is szükségessé vált. Ezután szintén lakkbenzines áttörlést alkalmaztunk. Az előoldal teljes feltárását követően a hátoldal tisztítását Alkonekes áttörléssel végeztük. A korábbi viasz-gyantás keze­lésből a felületen kisebb foltokban visszamaradt, egyenetlenségeket okozó viaszréte­get melegítéssel papírlapokra vasaltuk át. A tábla oldalán keletkezett hasadást, vala­mint a jobb oldali keskeny lécet szintbe hoztuk, és epoxi ragasztóval11 rögzítettük. A ragasztás teljes átkeményedéséig a fatáblát szorítok segítségével a megfelelő hely­zetben rögzítettük. Ezt követte a hordozó átitatása, melyhez Paraloid B72 12%-os nitrohigítós oldatát alkalmaztuk. Az impregnálást indokolttá tette a hordozó nagy­mértékű mozgása, melyet a kezelés valóban csökkentett. Ez várhatóan segít abban, hogy megszűnjenek a tábla mozgásából adódó folyamatos feltáskásodások. A restaurálás további lépéseként a hiányok tömítésére került sor (8. kép). A kisebb felületek pótlására hegyi kréta (dolomit) és szénsavas mész (iparilag lecsa­patott kréta) 1:1 arányú keverékéből készített töltőanyaghoz 7%-os nyúlbőrenyvből, hármas keverékből (1 rész lenolaj, 1 rész velencei terpentin, 1 rész dammár-gyanta terpentinben oldva) és pár csepp Palma fa normál ragasztóból12 álló kötőanyagot adtunk. A nagyobb méretű hiányok alapozására 3%-os nyúlbőrenyvből, hegyi krétá­ból és szénsavas mészből álló alapozó masszát készítettünk. 6 Tuzson Eszter megállapítása. 7 Akril kopolimer finoman eloszlatott vizes diszperziója. 8 Összetétele: 40% metil-akrilát, 60% etil-akrilát. 9 Vízmentes ipari alkohol, összetétele: 98% etilalkohol, 1% metil-etil-keton, 1% ismeretlen kompo­nens. 10 Finn gyártmányú, aromás-mentesített lakkbenzin. 11 UVERAPID 20 kétkomponensű, oldószermentes epoxi ragasztó. 12 Poli(vinil-acetát) alapú vizes diszperzió. 138

Next

/
Oldalképek
Tartalom