Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Zsivkovits Mihály Istenszülő ikonjának restaurálása
Varga Tímea • Zsivkovits Mihály Istenszülő ikonjának restaurálása János és felesége Mihálszki Zsófia fedezte. Szintén a Zsivkovits munkásságával foglalkozó tanulmányból tudjuk, hogy figuráinak előképeként a festő előszeretettel használt barokk grafikákat és illusztrált bibliákat. Példaként az Augsburgi illusztrált bibliát és a Winkler grafikákat említi. A balassagyarmati ikonosztáz Golgota jelenetének előképe feltehetően egy Mansfeld grafika2 3 lehetett (2. kép), hiszen az említett metszeten az alakok kéztartása és mozdulatai szinte teljesen megegyeznek a Zsivkovits által festett Istenszülő és Keresztelő Szent János figurákéval. A szentendrei Szerb Egyházi Múzeum kiállításán megtekinthető a balassagyarmati ikonosztáz Szent Mátét ábrázoló darabja eredeti keretében. A múzeum egyik archív felvételén az Istenszúlő ikon is egy hasonlóan faragott keretben látható, amely elveszett, de stilisztikai szempontok alapján valószínűleg az lehetett az eredeti. Az ikon állapota kezelés előtt HaiCTK ThOC.WX nOKAAXAlMiA fi.VA,\HKO. rtÁW KO bO{EI,\IMCA MÜ HA AVtíTO IC AH KO V.tj»actkTko.a 'y'.rufí (vitp^v.v hoCaOKK; r.muvi Ai'vhVrbOK' Ktpu 2. kép. A kompozíció előképeként szolgáló grafika. Fig. 2. The drawing that served as the basis for the composition. A fatábla három ellentétes állású deszkából áll, melyek húrvágással készültek. A hátoldalon rovarok kirepülő nyílásait fedeztük fel, de aktív fertőzésre utaló jeleket nem találtunk. A tábla oldalain körben fa- és fémszögeket, valamint azok nyomait lehetett megfigyelni. A baloldali keskeny léc szögelése miatt a tábla az előoldal felé körülbelül 10 cm hosszan, a hátoldal felé pedig körülbelül 20-25 cm hosszan, a kép aljáig elhasadt. A jobb szélső, legkeskenyebb deszka az alsó részen körülbelül 10 cm-es magasságig elvált a középsőtől. A hátoldalon két keresztmerevítő helyezkedik el, melyeket azonos oldalról vezettek be. Ez a rögzítési technika a szerb vagy görög ikonokra jellemző.4 A hátoldalon gyalulás nyomai is látszottak, ezeket valamilyen szürkés színű anyaggal korábban lefestették (3. kép). A festékréteg és az alapozás jelentős mértékben feltáskásodott, sok helyen pergett. A festmény egész területén kisebb-nagyobb hiányok keletkeztek, legtöbb esetben a festett réteg és az alapozó is 3 ,ü,hhko AaBMflOB 1978. 4 Rúzsa György szóbeli közlése. 135
