Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Korszerű vászonkép-konzerválás szerény felszereltség mellett - Kőrösfői Kriesch Aladár Boldogság című festményének restaurálása
Korszerű vászonkép-konzerválás szerény felszereltség mellett Körösfői Kriesch Aladár Boldogság című festményének restaurálása Bő na István A Gödöllői Iskola mesterei művészetüket nem csak szellemiségében kívánták megújítani, modernizálni, hanem jelentős súlyt fektettek a hagyományos és modern technikák alapos megismerésére és azok alkalmazására, a korabeli akadémista festészetétől eltérő megjelenésű művek megalkotása céljából.1 Kőrösfőinek az itt tárgyalt alkotása is alkalmaz a korban szokatlan megoldásokat. A vásznat gesso1 2 3 alapozással látta el, amire olajfestékkel festett, sokszor nagyon vékony rétegben, a posztimpresz- szionistákat idéző élénk kolorittal. A festményt nem lakkozta. A restaurálás megtervezése során figyelni kellett arra, hogy ez a technika egy nagyon érzékeny, sérülékeny műhöz vezetett, melynek esztétikai megjelenését is nagyon befolyásolja a megfestés módja. Ezért fontos volt, hogy a beavatkozások során megmaradjon a világos, derűs színhatás, és a végén a kép ne nézzen ki lakkozottnak, vagy legalábbis az elkerülhetetlen lakkozás ne legyen feltűnő, zavaró. A festmény simítását, konzerválását is nagyon óvatosan kellett elvégezni, hogy ne okozzunk semmiféle károsodást benne. A műalkotás rövid ismertetése ’ A festmény egy szobabelsőben, ellenfényben ábrázolja Kriesch Aladár feleségét, kezében elsőszülött kisfiával (1. kép). A restaurálás előtt sötét, drámai tónusú kép a tisztítás után fényben fürdő, derűs, színes műnek bizonyult, valóban rászolgálva a címére. Dénes Jenő szerint a képet olajfestékkel festette alkotója, de szokatlan, nagyon érdekes technikával.4 5 6 Ezt a különlegességet azonban nem sikerült felfedeznünk. A festmény felépítése meglehetősen egyszerű, „alla prima” festésre vall (2. kép), azaz nincsenek benne bonyolult rétegszerkezetek. A festő mindenhova igyekezett azonnal azokat a színeket feltenni, amik a látvány létrehozásához szükségesek." A képet megemlíti Gellér Katalin is, aki nagybányai naturalizmusát és miszticizmusát emeli ki/’ 1 Bóna 2003. 107-122. 2 Enyv és „döglesztett gipsz” azaz kalcium-szulfát-dihidrát keveréke. Az alapozás 10%-os sósav hatására nem pezsgett. 3 A kép magántulajdonban van, ezért a nagyközönség csak ritkán láthatja. A cikk írásakor a Gödöllői Városi Múzeum Kőrösfői-Kriesch Aladár emlékkiállításán volt látható. 4 Dénes 1939. 51-52. 5 Őriné 2013.16-17. 6 Gellér 2003. 9., 280. 109
