Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Nagy Katalin, E. - Várfalvi Andrea: Nemesasszony öltözéke vont arannyal, ezüsttel : a soproni Kecske-templomban feltárt, 17. század eleji női viseletegyüttes leletmentése
E. Nagy Katalin - Várfalvi Andrea • Nemesasszony öltözéke vont arannyal, ezüsttel A díszujj belsejét vékony (azonosíthatatlan anyagú) vászonkötésű szövet- és csíkos díszbélés borítja. A szoknya lefelé bővülő, a korabeli analógiák alapján feltételezzük, hogy kúp alakú, uszályos lehetett. A 7 részből álló ruhadarab középen két szövetszéllel ellátott,7 kétoldalt vágott szélű textilekből szabott. Zárt eleje deréktól egy hasítékkal nyitott, ami kapcsokkal záródik, hátul a derékrészben sűrűn berakott, melyet az alatta elhelyezett, szintén berakott posztó szövet merevített egykoron. A viseletét elöl függőlegesen öt, alul, a szegéllyel, párhuzamosan, három sorban keretezi az ezüst- és aranyozott ezüstfonalas paszomány (7. kép). A szoknya aljának tartását egy merevítő posztó béléssáv biztosította. Alsóruha (váll) A felsőruha alatt viselt, taftból készült vállhoz feltehetően szoknya is tartozott, melyet az elhunyt alsóruhakéntviselt. A szoknyának csak kis töredéke maradt meg. A váll a jellegzetes magyar típust képviseli: elöl és hátul szögletes kivágású, derékvonala egyenes, vállpántja egybeszabott, eleje összeér. Egykor 10 kapoccsal záródott. A ruhadarab elejét négy, hátát egy szövetből állították össze és két sorban A szövet szélessége: 53 cm. 7. kép. A szoknya maradványai (részlet). Fig. 7. The remains of the skirt (detail). 79
