Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Bodor Imre: A pesti Belvárosi Nagyboldogasszony főplébániatemplom középkori építéstörténete

Bodor Imre • A pesti Belvárosi Nagyboldogasszony főplébániatemplom

ták el, a liturgikus tér ezáltal kiterjedt a szentélykörüljáróra is. Az északi oldalkápolnát átalakították, a déli fölé pedig oratórium épült, amely az alatta megmaradt kápolna eredeti rendeltetését megszüntette.

Megoldatlan probléma a két egykorú, lényegében teljesen hasonló kialakítású reneszánsz pasztofórium egyidejű megjelenése a 16. század elején. Eredeti elhelyezésük máig tisztázatlan.

Kérdéses, hogy milyen céllal készültek a szentély támpillérvégződé- sei magasságában, körben rendszertelenül elhelyezett vakmérműves kövek. Alattuk gondosan rakott kváderfalazat, fölöttük törtkőből épült falmagasítás látható.

Feltűnő az északi oldal későgótikus toldalékának szabályosan épített kvá- derfala szemben a déli oldal hevenyészetten rakott falazatával. A déli oldal ablakkönyöklőinek magasságában részben ma is meglévő övpárkány követhető nyomon a torony és a félnyolcszögű kápolna között. Ilyen párkány az északi homlokzatot sohasem tagolta.

IRODALOMJEGYZÉK

3. kép. Ülőfülke hátfalába süllyesztett keretezett, színezett kis fülke feltárás közben.

Fig. 3. Small framed and coloured niche recessed into the back wall of a sedile, during excavation work.

Römer F. (1873): A régi Pest. Budapest.

Némethy L. (1890): A pesti főtemplom története. Budapest.

Divald K. (1901): A régi Buda és Pest művészete Zsigmond és Mátyás király s a Jagellók korában. Budapest.

Lux K. (1932): A budapesti belvárosi plébániatemplom. Tanulmányok Budapest múltjából II.

Lux G. (1942): Újabb nagyértékű leletek a pesti belvárosi templomban. Építészet, 1942. 2. Budapest.

Gerő L. (1956): A pesti belvárosi plébániatemplom. Budapest.

Török Gy. - Osgyányi V. (1981): Reneszánsz kőfaragványokról. Művészettörténeti Értesítő XXX. 95-113.

209