Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Seres Tamás: A nagypeleskei Istenszülő ikon restaurálása
A nagypeleskei Istenszülő ikon restaurálása Seres Tamás A hodigitria, vagy útmutató Istenszülőt ábrázoló ikont néhány évvel ezelőtt a nagypeleskei1 Szent Mihály és Gábor angyalok görög katolikus templom padlásán találta meg Terdik Szilveszter művészettörténész. Valószínűleg a ma látható kőtemplom helyén állott egykori fa templom ikonosztázának lehetett a része, mely a 18. század elején épült.1 2 3 Az ikon maga 1700—1710 körül készülhetett fenyő hordozóra temperával és olajfestékkel. Befoglaló mérete 91x69 cm. Alkotója stílusa alapján ismeretlen galíciai, vagy felső-magyarországi vándormester. Nagypeleskén 1821 és 1830 között kőből épült az új görög-katolikus templom, amelybe a régi ikonosztáz elemeit átmentették. 1838-ban a toronyépítés alkalmával feljegyezték, hogy új ikonosztázt is kellene már készíteni. Később ezt a régi képállványt még javították, de végül 1906. november 4-én elhatározták az új ikonosztáz építését, ezt követően a feleslegessé vált régi képek egy részét 1907 nyarán árverésen értékesítették, a régi királyi ajtót az új ikonosztázt építő cég beszámolta az árba. ’ A nagypeleskei Istenszülőhöz hasonló stílusú ikonok megtalálhatóak az egykori munkácsi-egyházmegye területén. Ilyen a kántorjánosi Istenszülő ikon, a hodászi templomból származó Angyali üdvözlet, és a Szent Miklóst ábrázoló ikon,4 továbbá Kárpátalja területén Repenyén egy Eleusza, Abránkán pedig egy nagyméretű Kereszterefeszítés, amely ezektől a mesterektől származhat. Távolabb, Lemberg- ben egy töredékes apostolsor is hasonló stílusjegyeket mutat,5 és a sort hosszasan folytathatnánk, ugyanis betérve a város templomaiba vagy Kárpátalja falvaiba több helyen találkozunk ehhez a körhöz sorolható munkákkal. A legközelebbi kapcsolatot azonban egy Szent Miklós ikon mutatja, amely a Szatmár megyei Nagydobosról került budapesti magángyűjteménybe. Feltűnő a keret hasonló kialakítása, a festésmód hasonlósága és mérete is közel azonos ( 85x64 cm).6 Elképzelhető, hogy egykor egyazon ikonosztáz részét képezték. 1 Nagypeleske (ma Pelej) Románia EK-részén, Szatmár megyében, a Szatmári-síkságon fekvő, a román magyar határhoz közel eső magyar falu. 2 Terdik - Pallai 2006.19-21. 3 Terdik-Pallai i.m.31. 4 Nyíregyháza, Egyházmegyei gyűjtemény. 5 Terdik i.m. 30. 6 Nagymihályi 1984.245-246. 163
