Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Havasi Dóra Zita: Egy 19. századi japán váza restaurálása
Havasi Dóra Zita • Egy 19. századi japán váza restaurálása 4. kép. A megkopott hideg aranyozás bekarcolt alapja. Fig. 4. Scratched base of the eroded cold gilding. 5. kép. Ezüst berakással illetve aranyozással készült virágmotívum. Fig. 5. Floral motif made of silver inlay and gilding. Nemcsak a váza felületén látható növényi motívumokat, hanem a berakások, rátétek felületét is díszítették utólagosan véséssel és különféle profilú cizelláló szerszámok segítségével. A peremrészen az ezüstből készített indaberakások közötti, petúniához hasonló virágdíszeket, a nyaki részen látható gránátalmadísz központi motívumát, a madarak csőrét és a páva szárnytő-tollait, illetve a farktollán lévő „pávaszemeket”, a páva alatti peónia motívumot és az énekesmadár mellett lévő virágábrázolásokat mind egyfajta hideg aranyozással emelték ki a többi motívum közül (4—5. kép). Anyagvizsgálatok Elektronsugaras mikroanalízis (EMA) Az EMA3 vizsgálat célja a vázát alkotó alapfém összetételének meghatározása volt, mivel a felületén kialakult korróziós rétegek zöldes színéből arra lehetett csak következtetni, hogy alapanyaga valamilyen rézötvözet lehet. Köztudott, hogy a bronz elnevezés csak nagy általánosságban használható, fontos volt tehát az ötvözet alkotóinak pontos meghatározása. Az ötvöző anyagok arányainak tisztázása ilyen esetekben arra is lehetőséget ad, hogy a tárgyat összehasonlíthassuk más korabeli tárgyakkal. Ha ez alapján sikerül analógiának tekinthető darabot találni, az segítséget nyújthat az alapanyag származásának, a tárgy készítési helyének és eredetiségének meghatározásában is. A váza felületét díszítő berakások és rátétek anyagvizsgálata adatgyűjtés szempontjából szintén nagyon fontos. 3 A vizsgálatot dr. Tóth Attila fizikus végezte a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében, munkáját ezúton is köszöni a szerző. 115
