Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Pataki Anikó: Késő reneszánsz rátéthímzéses selyemfüggönyök restaurálása

Pataki Anikó • Késő reneszánsz rátéthímzéses selyemfüggönyök restaurálása külön a háttér és a minta elemeit, majd borítottuk le ezeket kreplin fátyolszö­vettel. A sikeres kivitelezésnél kulcs- fontosságú volt az egyes szakaszok pre­cíz illesztése, az anyagok elcsúszásának kiküszöbölése, kellő mértékű kitűzése. Összeállítás, kontúrozás A mintaként szereplő elemeket először kivágtuk a kontúrok mellett 1—1,5 mm ráhagyással, majd végleges helyükre, az előre alátámasztott és krep- linnel fedett háttérelemek közé illesztve rovartűvel kitűztük azokat (11. kép). A szélek mentén újra végigvarrtuk a mintaelemeket, a felpúposodás elke­rülése érdekében a belső részeket elő- öltéssel rögzítettük. Mivel a díszítő hímzések anyagai­ból nem maradt ránk semmi, nem volt támpontunk a kontúrzsinór kiválasztá­sához sem. Egy jelzés értékű zsinórhím­zés felvarrására mindenképpen szükség volt a széleknél lévő varrások eltakarása érdekében. A kereskedelmi forgalom­ban kapható alapanyagok áttekintése után új zsinór készíttetése mellett dön­töttünk. Az új viszkózselyem zsinór színének kiválasztásánál a paszomány­készítő által felkínált lehetőségekből kellett kiindulni.9 A zsinórok felvarrása pamutcérnával, a minta rajzolatát hűen követve történt (12. kép). A függönyö­ket ezután vékony pamutatlasszal bélel­tük, a külső szélekre a kereskedelmi forgalomban kapható aranyszínű műse­lyem ferdepántot varrtunk (13. kép). Tóth János paszományos mester munkája. 13. kép. A restaurált függönyök. Fig. 13. The hangings after conservation. 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom