Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Galambos Éva: A margati várkápolna falfestése
Műtárgyvédelem 35 kiértékelhető. Az 1979-es beavatkozáskor készült retus sok helyen elfedi az eredeti rétegeket. Ez művészettörténeti értékelésüket, stíluskritikáját nagyon megnehezít. Alapos felmérés és dokumentálás után a kép ennek ellenére összehasonlítható a régió hasonló korszakból származó falképeivel.28 A restaurátori szempontból nagyon összetett problémák felmérése jelenleg is tart. Jelentős a sókárosítás, amely több helyen vastag szürke sópáncélként takarja el a festéket, másrészt főleg a higroszkópos sók jelenléte miatt a mikroorganizmusoknak29 is megfelelő táptalajt nyújt30. A nedves, puha vakolat az egyes rovarfajoknak és növényeknek is megfelelő életkörülményeket biztosít, melyek fizikai roncsolódást okoznak. Az előző konzerváláskor alkalmazott beitató anyag31 pedig a felszínen képez filmréteget, ami szintén hozzájárult a súlyos károsodáshoz. A további nedvesedésnek köszönhetően a vakolatban lévő növényi töltőanyag folyamatos duzzadása miatt, a fizikai nyomás hatásra,a maradék festékréteg levelesen, nagy szigetekben vált, válik le. Jelenleg a fülke kiszárítása az elsődleges cél. Konklúzió A templom kifestését illetően a jelenlegi kutatások alapján kijelenthető, hogy több periódus különböztethető meg. A hajó, az apszis és az észak-keleti oratórium kifestési korszakainak viszonyát ma még egészen pontosan nem tudjuk meghatározni, de egyfajta rendszerezés azért nagyvonalakban már elvégezhető. Az első díszítési periódus Feltehetően az első építési szakaszt követően a következőket állapíthatjuk meg (23. kép). A faragott kövek mindenhol kifugázottak (a félköríves szentély falán, a pilasz- tereken, ajtókereteken). Ezek felszíne viszonylag egyenletes, ezért nem vakolták le az első korszakban, esetleg egy mészréteget kaptak. Erre legvalószínűbb, hogy vörös vonalas kváderimitációt húztak. Nagyon kevés olyan töredéket találtunk, mely ezt a kváder-kifestést alátámasztaná: a déli első pilaszteren egyenlő távolságban lévő — 28 Hasonló korú és stílusú falképciklusok számos helyen megmaradtak a régióban (Crac de Cheval- liers, Deir-Mar-Musa, stb.). Ezeket általában helyi mesterek készítették. 29 A mikroorganizmusok vizsgálatát dr. Vágvölgyi Csaba, tanszékvezető egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem, (Természettudományi és Informatikai Kar, Mikrobiológiai Tanszék) munkatársa végezte, e-mail: csaba@bio.u-szeged.hu 30 A sekrestyéből vett mintákból vizes kivonás után kikristályosított sók nagy része kalcium-szulfát (gipsz), nátrium-klorid (halit, konyhasó), nátrium-szulfát (thenardit, mirabilit). XRD: Sajó István MTA, PLM: Galambos Éva, MKE. 31 Korábbi dokumentáció sajnálatosan nem áll rendelkezésünkre. Mintavétel történt, de egyelőre a korábban használt anyagok meghatározásához szükséges műszeres analízisre nem volt még lehetőségünk. 90
