Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Galambos Éva: A margati várkápolna falfestése
Műtárgyvédelem 35 egy „szabálytalan mintázat” van, ahogy J. Folda említette, hanem bibliai jelenetet ábrázoltak a felsőbb regiszterekben a geometrikus minták felett. A felső falrészt középen egy sáv osztja ketté. Az apszis déli oldalának feltárása során előkerült részletek feltehetően egy „Keresztelő Szent János lefejezését” ábrázoló jelenthez tartoznak. A vörös alárajz mellett sárga és vörös festékfoltokat is találtunk, illetve a fekete kontúrvonalak maradványait. Az északkeleti oratórium (sekrestye) kifestéséről Az oratórium 1979-ben feltárt falképeinek vizsgálata is folyamatban van. Egyrészt a festéstechnikai adatok gyűjtése és a periodizálás szempontjából, másrészt a falképek romlási folyamatainak felmérése miatt indokolt az alapos tanulmányozás. A falképek rossz állapotáról már az 1982-es cikk is említést tesz, sajnos azóta, főként a folyamatos nedvesedés miatt erősen tovább károsodtak (21. kép)}2 A vakolatrétegeket nézve a periodizálás szempontjából érdekes, hogy az apostolokat ábrázoló mennyezeti kép a harmadik vakolatrétegen található (22. kép). A legalsó réteg hasonló a hajóban talált festményeket hordozó vakolathoz, összetételében teljesen azonos azzal22 23 Ezen az eddigi szondázások alatt helyenként sárgás festékmaradványokat találtunk, elképzelhető, hogy ez a helyiség sárgás kifestést kapott legelőször24 25. Figurális vagy más díszítőmotívum maradványaira egyelőre nem bukkantunk. Sajnálatos az is, hogy az alsóbb falszakaszokon ebben a helyiségben is nagyon kevés vakolattöredék maradt, így az alsó két méter kifestésének rekonstruálása szinte lehetetlen. A köztes, második réteg egy kisebb szemcséket tartalmazó, közepes töltőanyag tartalmú2", magas mésztartalmú vakolat. Ennek a rétegnek a felszínén mészréteget és helyenként erősebb szennyeződéseket is találtunk, ami arra utal, hogy hosszabb ideig volt a felszínen. A harmadik vakolat típusa és a falkép festésstílusa is keleties-bizáncias jellegű. Stílusában ez jelentősen eltér a hajóban talált „Utolsó ítélet”-et ábrázoló falképektől. Ez a harmadik vakolat meszes-törekes, és nagyon kevés szemcsét tartalmaz, savban nem oldódó töltőanyagtartalma átlagban 2-4% körüli. Ezen volt egy negyedik (esetleg ötödik) levakoló réteg, szintén nagyon kevés (1—2%) savban nem oldódó 22 A károsodások fő oka a folyamatos nedvesség utánpótlás, mely nagyrészt a tetőzet felől jön. A károsodások azért annyira drasztikusak, mert a nedves közeg a számtalan biológiai károsító életműködéséhez és a sókárosodásokhoz biztosít abszolút megfelelő körülményeket. Ennek megszüntetése jelenleg az egyik elsődleges konzerválási feladat. 23 A kőzettani vizsgálatokat dr. Szakmány György (ELTE, Kőzettan-Geokémiai Tanszék) geológus végezte. 24 Ezeknek a rétegeknek a vizsgálata is folyamatban van. Mivel az alsó bazaltos vakolaton lévő mész- réteg elsárgulásáról is szó lehet, nem egyértelmű egyelőre a sárga festék használata. 25 Egy minta alapján ennek a rétegnek a savban nem oldódó töltőanyagtartalma 29%, ez alapján összefüggésbe hozható az apszis geometrikus mintájának vakolatrétegével, de egyelőre petrográfiai összehasonlításuk nem történt meg. 88
