Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Galambos Éva: A margati várkápolna falfestése
Műtárgyvédelem 35 5. kép. A felső rész zöld háttér színe. A vakolaton lévő mész vagy előkészítő fehér réteg itt egyenletes 150-160 pm, az alsó levérzett alárajz 2-5 pm, a zöld rétegben egy-két nagyobb, akár 40-50 pm-es szemcse látható. Fig. 5 The green background of the top area. The white preparatory layer - maybe a lime coating — is evenly 150-160 pm here. The lower bled underdrawing is 2-5 pm. There are some larger, even 40-50 pm grains in the green layer. 6. kép. Testszín minta - Alul 100 pm-es mész- réteg, azon két egyenletes, egyenként 80 pm-es testszín réteg látható. A fehér pigmentként használt kálcium-karbonátban jól megfigyelhetőek a tengeri üledékes vázmaradványok. Fig. 6 Sample from body color. There are two even layers of body color (80 pm each) on the top of a 100 pm lime coating layer. In calcium carbonate, used as white pigment, marine sedimentary shell remains can be well observed. 7. kép. Az egyik alak szájának kifestéséből származó pigment átmenőfényes, és részben keresztezett polarizációs mikroszkópos képe. A pigment (kb. 20pm átmérőjű) színe, hasábos megjelenése, erős kettőstörése, magas törésmutatója alapján feltehetően természetes cinóber. Fig. 7 The throughlight and partially crossed polarizing microscope image of the pigment of the mouth of a figure. According to the color, the prismatic appearance, the high double refraction, and the high refractive index of the pigment (about 20pm in diameter), it is supposedly natural cinnabar. Az alárajz sok helyen eltér a később kifestett kompozíciótól, pl. a felső szegélyvonal eredetileg mintegy 10 cm-rel lejjebb volt, ezt a vonalat később a háttér sötét színével eltakarták. A kifestés az említett háttér általában sötét színével folytatódott, mely több rétegű; alul főleg sötét barnás-vörös rész figyelhető meg, azon pedig zöldfölddel6 festett, átlagban 100pm vastagságú rétegek (5. kép). A fák törzse és az elválasztó csík egyszínű vékony (10-20 pm) sárga volt, ez nagyon lekopott. A testszíneket több, átlagban szintén 100 pm vastagságú rétegből építették fel, egy középtónusú rózsaszínt modelláltak világosabb és söté- tebb tónusokkal, az árnyékos részeknél barnás és zöldes színeket használtak. A zöld pigment vizsgálata polarizációs mikroszkóppal és röntgen-diffrakcióval is megtörtént, sze- ladonit típusú. A röntgen-diffrakciós (XRD) méréseket Sajó István, a MTA Kémiai Kutató Intézet munkatársa végezte. 80
