Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Heitler András: Vakolatok nyersanyagai és megmunkálási módszerei Cennini, Alberti és Filarete írásaiban
Műtárgyvédelem 35 („e bagnolafino tanto ehe é benissimo sfiorata e disfatta”) kifejezést, ami valóban azt erősíti, hogy a calcina sfiorata oltott meszet jelent. Még több fejtörést okozhat a CLXXV. fejezetben szereplő calzina benfiresca de galla kifejezés. Ezt Ilg „gubacsokkal készített mésznek” fordítja14 15, ezzel elég értelmetlennek látszó szófordulatot iktat saját szövegébe. Bár a galla szó gubacsot is jelenthet, semmijei nem mutat arra, hogy ezt vakolat adalékaként használták volna. Frezzato a szövegösszefüggés alapján oltott mésznek, mészkrémnek értelmezi, s a galla szót „folyadék felszíne” jelentéssel érti, így hipotézise szerint arról a mészről van szó, ami az oltásra szolgáló kádban fölül, a felszínen gyűlik össze. Ugyanakkor az épp általa példaként felhozott 15. századi szövegben, ahol szerepel a calzina digalla szókapcsolat, ott ez inkább oltatlan vagy nem egészen oltott meszet jelenthet, amit fokozatosan kell egyre több vízzel elkeverni.13 Egyébiránt ez a CLXXV. fejezet annak a nagyobb szövegegységnek a része, amelyben Cennini a nedves falfelületek kezeléséről értekezik. Alsó rétegnek főzött száradó olajjal kevert tört téglát, vagy egy következő fejezetben hajószurokból és kátrányból, valamint cseréptörmelékből álló víztaszító alapréteg felhordását javasolja, majd erre következik a fentiekben tárgyalt mészfajtából kevert vakolat: „Ezután vegyél a téglatörmelékes keverékből, és vidd fel úgy a falra, hogy jó érdes legyen, hagyd száradni néhány hónapig, hogy jó száraz legyen. Utána a vakolókanállal végy némi jó nedves oltott meszet, ugyanannyi meszet, mint durva homokot, és keverj hozzá átszitált porított téglát, vakold fel gondosan, egyszer vagy kétszer, jó érdesre, durvára hagyva a vakolatot. Azután, amikor festeni, dolgozni akarsz rá, vakold be a finom vakolattal úgy, ahogy a falon való munka kapcsán megmutattam neked.”16 A következő évszázad szülötte, egy új művészgeneráció képviselője Leon Battista Alberti (1404-1472) építész, művészeti író, magasan képzett humanista. Valamikor 1443 és 1452 között írta meg építészettel foglalkozó, terjedelmes elméleti munkáját, a De re aedificatoria libri decent (Tíz könyv az építészetről) című értekezést. Az addig csak kéziratokban létező művet a szerző halála után, 1485-ben adták ki non gli metto piú acqua, ma lasciolaposarefino tanto ehe indurita, e facione bale 0páni, e mettoli a seccare, pigliandonepoi secondo ilbisogno, ilche ho ritrovato perfettissimo.”) Sorte, Cristoforo: Oservazione nella pittura. Velence, Girolamo Zenaro 1580.10. p. 14 Cennini( 1888) i.m,127.p. 15 „Recipe calzina de galla e fala sfiorar a pocho a pocho zioé dandole aqua con unó manzarolo d'in pocho in pocho e quando le sfiorata buttali de l'aqua abundante mesedando con unó bastone...” Cod.1247. Biblioteca Riccardiana, Firenze. Idézi: Frezzato, Fabio: Dizionario dei termini e dei materiali. In: Cennini (2003) i.m. 288.p. 16 “Poi con cazuola abbi calcina ben firesca di galla, tanto calcina, quanto sabbione, e mescolavi dentro pol- vere stacciata di maton pesto e' smalta perfettamente una 0 due volte, lassando lo smalto bene a riposo e arricciato. Poi quando vuoi dipignere e lavorarci su, smalta il tuo intonacho sottile, si come drietro il modo de'lavorare in muro t’ho mostrato."\Jo. 201.p. 66
