Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Papp Kinga: "Louis seize" ülőgarnitúra restaurálása
Papp Kinga • „Louis seize” ülőgarnitúra restaurálása 3. kép. Flóderozott felület restaurálás előtt. Fig. 3 Flogged surface before conservation. 4. kép. Az asztalkák (table ambulante) a vastag átkenéssel restaurálás előtt. Fig. 4 The little tables (table ambulante) with thick overpaintings before conservation. fehér és arany nyomok látszottak, melyek korábbi polírveisz-aranyozás felületkezelésre utaltak. A székek kárpitozása újkeletű volt, az eredetiből semmi sem látszott. A vastag rétegben felhordott, a profilozást eltakaró barna festék (4. kép) és a hozzá nem illő kárpitozás teljesen megváltoztatta a bútor jellegét. A karosszékek és az asztal különösebb átalakításokon nem estek át. Az összes bútordarab felülete koszos, kopott és karcos volt. Farészek és kréta rétegek hiányoztak, repedések, vetemedések voltak a tárgyakon, melyek szerkezetileg meggyengültek, instabillá váltak. A díszítő elemek hiányoztak. A sérüléseket nem szakszerűen javították. A javítások során bevert szegek nedvesség hatására elrozsdásodtak és a vas korróziója elszínezte a körülöttük lévő területeket és az átfestés alatt lévő fehér réteget is. A garnitúra rovarfertőzött volt, a naponta alatta megjelenő rágcsálók kupacok aktív rovartelepekre utaltak. Több tartószerkezet korhadt, porózussá vált. Az anyagvizsgálatok eredményei A garnitúra faalapanyagait makroszkópos jegyek alapján azonosítottuk, a bútor tömör bükkfából és hársfából készült. A bútordarabokon kutatóablakokat nyitottunk. A felületbevonó anyagok és a festékrétegek mikroszkópos vizsgálatát Békési-Gardánfalvi Magdolna a Magyar Nemzeti Múzeum Műtárgyvédelmi Módszertani és Képzési Osztályának munkatársa végezte. A vizsgálat célja az eredeti felületkezelés technikájának, valamint az átfestések számának és anyagainak meghatározása volt. Tíz különböző helyről vett mintát vizsgáltunk, melyeket először kis nagyítású sztereómikroszkóp alatt tanulmányoztunk, majd UP223 márkanevű poliészter gyantába ágyaztunk. A beágyazott mintákból keresztmetszet-csiszolatokat készítettünk, melyeket polarizációs mikroszkóp alatt vizsgáltunk. A mintákról normál fénynél, illetve UV-sugárzásban, (csirizzel) való festése. Az erezés a falapokon látható hullámos rajz, melyet az évgyűrűk átmetszései alkotnak. A bútorfestészetben már a 17-18. századtól alkalmazták. 173
