Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Papp Kinga: "Louis seize" ülőgarnitúra restaurálása

Papp Kinga • „Louis seize” ülőgarnitúra restaurálása Kedvelt bútortípusok a cilinde- res íróasztal (melyet Francois Oeben készített XV., majd XVI. Lajos szá­mára), az egyenes lezárású íróasztal funkcionális, fiókos, vagy ajtós felső résszel, valamint a komód, az üve­ges szekrény. A bútorlábak többnyire barázdált oszlopok vagy négyszögletes keresztmetszetű kúpok voltak. A fran­cia divat hatására a szögletes formavi­lág, díszítésében a visszafogottság vált jellemzővé. Az ülőbútorok is francia mintára készültek, ovális vagy négy- szögletes háttámlával, a keret felső részét gyakran szalagcsokor zárja le, gazdagon faragottak, festett vagy ara­nyozott ülőkerettel és lefelé vékonyodó lábakkal. A háttámlák valamint ülőfe­lületek míves kárpitozásukkal hűvö­sebbek és előkelőbbek a barokk és rokokó formáknál. Az 1770-es évektől az ornamentikában a keményebb görö­gös elemek jutnak érvényre (meander, szalag, rozetta, feszton, virágfüzér, váza, babérág, akantuszlevél). A „Louis seize” ülőbútorok típusai - a kanapé, karosszék, a chaise longue (karosszék, fekvőhelynyi hosszúságú ülőlappal) - a szalonok világának kényelmes kellékei ülőgarnitúrákba rendezve. A székláb egyenes, esztergált, függőlegesen hornyolt. Az ülőlap káváját tárcsasoros vagy szalagfonatos faragás díszíti. A szék vázának illesztéseit (a láb és az ülőlap találkozását) rozetták hangsúlyozzák. A karfa marko­lata faragott akantuszlevéllel díszített, oldalt volutával. A „Louis seize” bútorokon alkalmazták a színes lakk technikát is, aranybronz plasztikával. A székeket gyakran teljes felületükön aranyozták, de nem ritka a „fehér lakkozás” (polírveisz) technika alkalmazása egyes részek aranyozásával sem.4 A 19. század közepén nem jött létre jellegzetes stílust mutató tárgyi világ. A régi történelmi formák, irányzatok egy modernebb kor formanyelvén történő újrafel­használása eredményezi a historizmust. Ez az időszak sorra felelevenítette a korábbi korszakok stílusait, így a Lajos-stílusokat is, amelyek közül a rokokó (Louis quinze) és a korai klasszicizmus (Louis seize) vált kedveké. 2. kép. Korabeli mintalap. Részlet. Fig. 2 Detail from a contemporary pattern book. 4 Kaesz Gyula: Ismerjük meg a bútorstílusokat, Háttér Kiadó Budapest, 1995. pp. 141-142. 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom