Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Kürtösi Brigitta: Aquincumi mozaikpadló-töredék restaurálása és vizsgálatai
Műtárgyvédelem 35 A római mesterek szerették a követ, ezt bizonyítja számos olyan antik mozaik, mely nem ábrázol mást, mint magát a követ. A szakirodalomban „Nyitott kő”-ként jelzett munkák is ezt bizonyítják. A rendelkezésükre álló követ megszemélyesítve, témának választják szerte a Római Birodalomban.17 A pannóniai padlómozaikok legfőbb nyersanyaga a — legtöbbször vegyi kiválású — tömött mészkő, de emellett van példa valódi márványok használatára is. A római mesterek legtöbbször a városok határában nyitott kőbányák anyagát termelték ki és használták fel építkezéseikhez, de olykor messzebbről is szállítottak alapanyagokat, a jól kiépített úthálózatnak köszönhetően. A kőanyagok származásának feltérképezéséhez vizsgálni kell „az újonnan definiált >mértékadó földrajzi tartományt<, amelynek területéről az adott kor politikai, közlekedési viszonyai között a szállítás egyáltalán lehetséges volt. így például a római Pannónia területén fellelhető görög márványok csak a római időkben kerülhettek ide, a magyar középkor idején e bányák már nem működtek. ”18 Az aquincumi Helytartói Palota „küszöbmozaik” töredékének kőanyaga megjelenésében, illetve sok tekintetben mikroszkópi vizsgálatai alapján is származhat a Mecsek - Siklós - Villányi-hegység bányáiból. Ez a terület a római időkben is ismert volt. A biztos és pontos eredet-meghatározáshoz azonban még további vizsgálatok szükségesek. Hasonló vághatósági és fényezhetőségi tulajdonságaik alapján a színes, tömött mészköveket gyakran nevezték pontatlanul márványnak.19 A rómaiak által használt kövek finom szemcsézetűek, tömött szerkezetűek. A sötétebb okker (szürkés) és a sárgásabb okker kövek szerkezete hasonlóan homogén, ellentétben a rózsaszín és a fekete kövek felépítésével, melyeket szórványosan erek tagolnak. A szürkésfekete színt szénszemcsék okozzák, a vas-oxid tartalom vörösre, a vas-oxid-hidrát pedig sárgára színezi a mészköveket. A tömött mészkövek alkotórészei többek között még a kvarc és több-kevesebb dolomit is. Agyagos komponensek is jelen lehetnek benne, de csak kis mennyiségben, mivel ezek nagymértékben csökkentik a szilárdságot és akadályozzák a fényezhetőséget is. Ezen kívül a mészkövekben fellelhető foraminifera váztípusok alapján tovább pontosítható a kőzetbesorolás. A vizsgált mozaik kövek porozitása 1% alatti.20 „(...) a kőzeteket felfoghatjuk úgy, mint a földtani múltban lejátszódó folyamatok dokumentumait, amelyek valahogyan információkat tárolnak saját múltjukról. Egyes kőzetek feltehetően sok, mások kevés információt őriztek meg (...). A fejlődés általánosságban olyan folyamat, amely entrópia növekedéssel jár, és ugyanak17 Előképnek tekinthető a déloszi görög falfestészet, valamint a pompeji festett kőimitációk is (I. pompeji falfestészeti stílus). Később a természetes vágott, csiszolt kőfelület és mintázat az építészetben is teret kap. 18 Kertész, Pál: Adalékok műemléki és díszítő kőanyagok mérnökgeológiájához, in: Mérnökgeológia - Kőzetmechanika 2007,224. p. (Szerkesztette: Török Ákos, Vásárhelyi Balázs) 19 Az ógörög maroméra és a mai görög marmara szóból; az előbbi jelentése csillogni, sugározni, míg a ma használatos \áíe]tzés fényest, fénylőt jelent. 20 A kövek vízfelvétele 0,01-0,02 g, melyet 94 órán át 50 ml desztillált vízben tartott mintákon mért a szerző. 122
