Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Schrett László - Lukács Katalin - Győri Lajos: A százhalombattai Isten Anyja Születése templom ikonosztázának restaurátori kutatása
Műtárgyvédelem 35 Összefoglalás A kutatások alapján megállapíthatjuk, hogy az ikonosztáz nem a százhalombattai templomba készült, eredetileg nagyobb méretű lehetett és megfelelt az ortodox ikon rend előírásának. Szélességét kiszámíthatjuk a hiányzó, illetve vaktáblával pótolt ikonok hozzáadásával, magasságát a feszület 4. szintre emelésével. A feszület eredetileg a legfelső ikonsor felett helyezkedhetett el, de Százhalombattán a templom belmé- rete miatt a felső ikonsorba illesztették be, megbontva ezzel az eredeti ikonrendet. Kérdéses volt, hogy a jelenlegi templom méretére átalakított ikonfal egyes elemei eredetileg összetartoztak-e vagy a más templomból lebontott és idehozott ikonosztáz mellett felhasználták a leégett, vagy lebontott százhalombattai fatemplom ikonosztázának épen maradt darabjait is. A kutatások azt igazolták, hogy az ikonfal és díszítményei több különböző helyről származnak. Az 1. szinten a diakónusi kapukat és a királykaput befoglaló alapfalból vett minták mikroszkópos keresztmetszet-csiszolatainak rétegvizsgálatai során három különböző festékréteg sort találtunk. A királykaput keretező alapfal rétegei: alapozás, zöld-fekete-sárga kazeines márványozás, vörös-fekete olajos márványozás, fehér olajos márványozás, besárgult lakkréteg. A diakónusi kapukat keretező alapfalról hiányzik a zöld-fekete-sárga kazeines réteg, az alapozásra közvetlenül vitték fel a vörös márványozást, majd a fehér olajos réteget és a lakkot. A diakónusi kapuk nem illeszkednek az ajtónyílásba, valószínűleg más ikonfalhoz készültek. Teljes átfestést (mint a 2—4. szint ikonjain) a diakónusi kapukon roncsolás-mentes vizsgálatokkal nem tudtunk kimutatni. A táblákon inkább „belefestés” látható. A királykaput alul megtoldották, tehát eredetileg alacsonyabb volt, így a felette futó ikonsor teljes lehetett, mivel a feszület sem az ikonsorok között helyezkedett el. A kapuszárnyakon súrlófényben jól láthatók az átfestések, az előkarcolások. Az 1. szint párkányának alapozásán megtalálható mindhárom festék- és a lakkréteg. A 2. szinten az alapfalról szintén hiányzik a kazeines festékréteg, csak a párkányon találtuk meg. A 3. szint alapfalán és párkányán mindhárom festékréteg megtalálható. A faragványok illesztése esetleges, aranyozás nyomai csak a mikroszkópos keresztmetszet-csiszolatok polarizált szűrővel készült mikroszkópos felvételein mutatható ki. A rétegvizsgálat szerint az alapozáson sárga poliment réteg volt, az aranyozás lekophatott. Színes, kazeines festést csak a puttófejeken és a szőlőfürtökön találtunk. A szőlőleveleket, indákat, egyéb faragványokat eredetileg aranyozták. Minden faragványt a fehérszínű márványozással egy időben vastag, bronzporos festékréteggel festettek át. Az ikonok egyidejű átfestése a vizsgálatok alapján nyilvánvaló, valamint az is, hogy keretezésük utólagos (a rétegvizsgálatok csak bronzporos festékréteget mutattak ki az alapon). Az ikonok méretét az új keretezéssel az ikonfalhoz igazítva lekicsinyítették, az átfestett alakokat már az új mérethez igazítva helyezték el az ikontáblán. A feszület átfestése jobban igazodik az eredeti ábrázoláshoz, de súrló fényben és UV sugárzásban jól láthatók a bekarcolt vázlatok és az átfestések részletei is. 110
