Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Vali Zsuzsanna: Az Iparművészeti Múzeum tulajdonában lévő, Péter és Pál apostolt ábrázoló bizánci ikon restaurálása
Műtárgyvédelem 34 festése előtt kellett készülnie. A középen lévő lyukból a kört 8 egyenlő cikkelyre osztó, egyenes, bekarcolt vonalak haladnak. A felosztás eredetére az egyik lehetséges magyarázat a következő: a rendelkezésre álló, négyszögletes fatáblából először egy nyolcszöget faragtak ki, majd ennek sarkait lekerekítve kapták meg a kör formát. A hátoldalon, az ikon szélétől kb. 1,2 cm-re, mintegy 2,4 cm-es sávban a fába vésve vékony, koncentrikus körök láthatóak, melyek jellegük alapján nem véső, hanem inkább eszterga által hagyott barázdák lehetnek. Ezt támasztja alá a tábla közepén látható lyuk is, mely az eszterga befogótövisének nyoma lehet. Feltárás után láthatóvá vált, hogy ezek a körök az előoldalon is megvannak. A Pál vállánál látható festékhiány területén az alapozóból mintát vettünk. Az így keletkezett parányi lyukban észlelhető volt, hogy a vászon elvált a hordozótól, valamint az alapozó is elvált a vászontól. A mintából készült szemcsepreparátum alapján megállapítottuk, hogy az alapozó gipsz, melybe krétát is kevertek. A zöldnek és okkernek tűnő festékrétegben elszórtan sztereomikroszkóppal jól látható, nagyméretű zöld szemcsék (aggregátumok) voltak, melyekből Tóth Attilals által végzett elemanalitikai vizsgálat a zöldföld összetételében szereplő elemeket mutatta ki. Egyéb roncsolásos mintavétel nem történt, a továbbiakban egy esetleges röntgendiffrakciós vizsgálat több információt nyúj thatna a festéshez használt anyagokkal kapcsolatban. A feltárást követően láthatóvá vált alávásznazás nagy valószínűséggel lenvászon lehet.18 19 Mind a lánc-, mind a vetülékfonalak Z sodratúak. A vászon fonalsűrűsége megközelítőleg 18x18 fonaPcm2. A vászon alatt több rovarjárat volt, melyben Anobium Punctatum - magyar nevén kopogóbogár vagy halálórája - rágcsálékát20, valamint egy azonosíthatatlan rovar petéjének burkát lehetett megfigyelni. A műtárgy állapotromlásának több tényező lehetett az oka. A kép hordozójának előoldalán is megtalálható, feltehetően esztergálás következtében keletkezett, kör alakú barázdák az egyenetlen felfekvési felület miatt okozhatták a vászon elválását. Az előző restaurálás alkalmával Varga Dezső az elvált részeket a hasadások és a kép széle mentén bejuttatott ragasztóval rögzítette, a hiányhelyeket pedig kittel töltötte ki. A csak részben leragasztott eredeti részek eltérően viselkedtek a környezeti hatásokra, azok a területek, ahova a ragasztóanyag nem jutott be, idővel elváltak a hordozótól valamint az alávásznazástól, felemelkedtek és torlódtak. A már feltáskásodott 18 Dr. Tóth Attila az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. 19 Az ikon készítésének korában használatos vásznak alapanyaga eddigi ismereteink szerint többnyire a len és a kender volt, a festővászon készítéséhez jellemzően a len használata volt elterjedtebb. A len és kender megkülönböztetésére szolgáló eljárás kidolgozása Jilg Enikő szakdolgozatának témája, a tárgyon végzett vizsgálatok időpontjában ez még folyamatban volt. 20 A rágcsálékot hátrahagyó rovar azonosításában dr. Rédei Dávid, a Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusa volt segítségünkre. 42
