Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Rátonyi Dávid: Egy jezsuita faragómester élete és elfeledett szobrának története, restaurálása (Baumgartner Bernát: Apostolfigura, 1735-1737)

RátonyiDávid • Egyjezsuita faragómester élete és elfeledett szobrának története, restaurálása réteg érzékenyen reagált a vegyszeres kezelésekre, míg a kék átfestés vastag és ellenálló volt. Ezt először üvegceruzával elvékonyítottuk, míg a sárga réteg elő nem tűnt alóla. A maradék kék átfestést Na,CO, 10%-os oldatával távolítottak el. Nehezítette a munkát, hogy a felü­letet átfestés előtt megcsiszolták. A fel­tárás után a tárgy szilárdítása elenged­hetetlenné vált, mivel főleg a talapzaton a rovarkárosítás jelentős mértékű volt. Néhol az alapozás alatt teljesen por- lékonnyá vált a faanyag. A beitatáshoz- mely közel négy napot vett igénybe- először Paraloid B 72 10%-os nitrohígítós oldatát alkalmaztuk, de mivel ez nem bizonyult elegendőnek, 20%-ra emeltük a kezelőszer töménységét. A feltárás során bebizonyosodott, hogy az övön áthajtó drapéria, valamint a fej hátsó része is külön darabot képez. Az illesztést a drapéria esetében vásznazták is, ennek nyomai látsza­nak a felületen. Az is bebizonyosodott, hogy a hüvelykujj is valamilyen tömítőmasz- szából készített utólagos pótlás volt, így csak a mutatóujj bizonyult eredetinek. Mikor eljutottunk a legkorábbi barokk rétegig, további hasonlóságokat lehe­tett megállapítani Baumgartner más szobraival (7. kép). Elsőként a többrétegű ala­pozást, mely egy szürkés kemény rétegből áll azokon a részeken, ahol nincs fém­színezés. Ez annyira kemény és időtálló, hogy egyáltalán nem hajlamos a pergésre, illetve a mintavételt is igencsak megnehezítette. Erre került az aranyozott, lüsztere- zett részeknél az egy vagy két réteg vastag, puha és fehér alapozóréteg, mely a jobb fényezhetőséget szolgálta. Másik hasonlóság a rendkívül mélyen kiüregeit szobor­hátfal, melynek következtében a restaurált szobor hátába egy kis fapótlást is be kel­lett illeszteni, mivel üregelés közben átlyukadt a faanyag. A harmadik, a kezek meg­formálása: vékony ujjak és kifejezően faragott erek a kézháton, valamint a csapolás módja is egyezik, általában a csukló meghosszabbítása adja a csapot. Az már átvé­telkor feltűnt, hogy a kéz rendellenesen áll a csapfészekben, mivel a sematikusabban faragott kézfej fordult a néző felé, míg a kézháton kifejezően modellált ereket figyel­hettünk meg. A három húzott vasszeg eltávolítása után, melyet a szögek fészkeibe injektált lakkbenzinnel próbáltunk elősegíteni, a kézfej egyértelműen behelyezhető volt eredeti állásába. A tulajdonos kérésére a hiányzó jobb kéz helyére rekonstrukció került. Ez Baumgartner vízivárosi szobrai alapján készült el hársfából, melyre ala­pozás után először kazeines aláfestés, majd akril kötőanyag és porfesték keveréke került (8. kép). A bal kézfej hiányzó ujjai szintén hársfából készültek, a szálirány figyelembevételével. A legnagyobb odafigyelést a líiszter rekonstrukciója igényelte, hiszen ennek színe teljesen megváltoztatja a szobor addig megszokott összképét. Míg a tiszta ezüst felület légies könnyedséget sugároz, ezzel ellentétben a borvörös 8. kép. A hiányzó jobb kéz helyére készült re­konstrukció. Fig. 8. The reconstruction of the missing right hand. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom