Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Rátonyi Dávid: Egy jezsuita faragómester élete és elfeledett szobrának története, restaurálása (Baumgartner Bernát: Apostolfigura, 1735-1737)
Rátonyi Dávid • Egyjezsuita faragómester élete és elfeledett szobrának története, restaurálása cse is egyben, hiszen megakadályozta az ezüst elfeketedését, esélyt adva a lüszter rekonstruálására. Az alkotás meglehetősen kvalitásosnak tűnt, ezért dr. Bodor Imre tanácsára a kutatás Esztergomban kezdődött. Azonnal feltűnt a hasonlóság a Xavéri Szent Ferenc mellékoltár szobraival; nemcsak a szobrászi megoldások, az övön átbugy- gyanó drapéria, a haj és a szakáll csigáinak, illetve a szem kialakításának módja, a faragási módszer, de a méreteik is centiméterre megegyeznek az ismeretlen szoborral. Tehát az már majdnem bizonyos volt, hogy az ismeretlen mű Baumgartner műve, csak az nem volt még bizonyított, hogy honnan származik, hiszen nem valószínű, hogy egy olyan kis kápolna, mint ahol találták, megengedhetett volna magának egy ilyen alkotást. A Szent Ignác templom sem jöhetett szóba, mivel annak minden szobordísze megtalálható. Végül a véletlen segített a kutatás kimenetelében. A feltárás során, a szobor hátoldalán egy „Vendelin” felirat, valamint egy „C” betű került elő. Ez a feljegyzés viszont az esztergomi Ferences Szent Anna templom Szent György-oltárához^ köti a művet, ugyanis annak faragott függönydíszein és kartusán is megtalálhatók ezek a feliratok, melyek a Szent Vendellé átalakított oromzati képre utalnak és az oltár egyik átfestésekor keletkezhettek. Dr. Prokopp Mária a következőket írja: „A rendház jegyzőkönyveiből, protocollumaiból tudjuk, hogy 1718-ban felállítottak egy Szent György-oltárt a templom bejáratánál, majd 1735-ben Juarics György 300 forintos adományt tett a Szent György-ol- tárra. A rendház ma is két Szent György-képet őriz, egy ovális keretű, kisebb méretű festményt és a fent bemutatott, nagyobb formátumú, négyzetes keretű, íves záródású oltárképet. A kisebb képet még nem restaurálták, az még átfestett, piszkos állapotban van, így csak a jelenleg látható kompozíció alapján, későbbre datáljuk. Juarics, ill. Quarics Györgyről Kántor Klára levéltáros kutatásaiból tudjuk, hogy Esztergom város jeles polgára, megbecsült iparosmestere és szenátora volt, aki az 1741. évi végrendeletében jelentős összeget hagyott az esztergomi Ferences Rendházra. Az oltárt eredetileg gazdag szobordísz ékesítette, amelyből ma csak az oromzaton maradt meg két, hevesen gesztikuláló, ülő angyal. A Szent György-kép két oldalán, az oltármenza felett, üresen áll egy-egy egész alakos szobor helye. Az 1883. évi modernizáláskor valamennyi mellékoltár szobordíszét leegyszerűsítették, a két első, a diadalív alatti oltár kivételével. Hozzájuk hasonlóan, az oltárarchitektúra oszlopai mellett, a Szent György-oltáron is állt egy-egy szobor, amelyek feltehetően ugyancsak vértanú szenteket ábrázoltak és gazdagították az oltár ikonográfiái programját.”5 6 Az oltár személyes tanulmányozása után bizonyossá vált, hogy az alépítményen kialakított félköríves rész pontosan illeszkedik a szobor 5 Boros Ildikó és Czinege András restaurálta 2005-ben. Boros Ildikó, Czinege András: A Szent György-oltár újjászületése, In: Restaurátor, 2007,1. negyedév, Győr. 6 Dr. Prokopp Mária: Az esztergomi Ferences Templom Szent György-oltára. Megtalálható (2009. 06. 30.): http://franka-egom.ofm.hu/franka_diak_konyvtar/templom_tortenete_l/szent_ gyorgy-oltar/fran ka _szent_gyorgy_oltar.htm 25
