Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Nagy Melinda: Egy 17–18. századi díszöv restaurálása

Nagy Melinda • Egy 17-18. századi díszöv restaurálása Anyagvizsgálatok A szervetlen anyagokból készült részek vizsgálata • A fém részekről, a különböző színű zománcokról, valamint a fémfonalakból (összesen 14 helyről) vett mikro-mé- retű mintát az előkészített alumínium mintatartóra9 montíroztuk. Az alkalmazott vizsgálati módszer az elektronsugaras mikroanalízis, EPMA (elemanalitikai vizsgálat energia-diszperzív változata, EDS) volt, mely során a felü­let-közeli (1-10 pm vastag) réteget alkotó atomokból — a gerjesztés hatására - rájuk jellemző energiájú, úgynevezett karakterisztikus röntgensugarak lépnek ki. Ezek számítógépes azonosításával, illetve mennyiségük meghatározásával minőségi és mennyiségi elemanalízis végezhető. Esetünkben a minőségi mellett csak úgyne­vezett félmennyiségi (nagyságrendeket tükröző) vizsgálatot lehetett végezni, mert a minták felülete nem volt teljesen sík és sima.10 Az övét alkotó, fémből készült részek anyaga - a várakozásnak megfelelően - ezüst. Az aranyozott elemek rosszabb minőségű ezüstből (ezüstötvözetből) készül­tek, ezt mutatja a minták magas réztartalma (az ezüst 46,76% rezet tartalmaz). Az aranyozás tűziaranyozással történt, erre bizonyíték a mintákban talált nagyobb mennyiségű arany és higany. A félhenger alakú tagok, a rájuk forrasztott kordil- drótok és az áttört sodronyzománccal készült díszítmények alapanyaga jó minő­ségű ezüst. A fémfonalas szövet fémszalagja ezüstből készült, aranyozva. A fémfonal szintén magas ezüsttartalmú, ezen kívül a nagyobb mennyiségű aranytartalom mind a külső, mind a belső oldalán arra utal, hogy aranyozott volt, viszont a higany hiánya megerősíti azt a feltevésünket, hogy nem tűziaranyozással készült. A zománcok mindegyikében azonosítani lehetett az üveg alapanyagát alkotó elemeket. A világoskék színű magas ólom- és óntartalma a zománc alapanyagból származik. A világos színért is e két elem vegyületei felelősek, továbbá a halványí­táson kívül az ónnak mattító szerepe is van. A sötétkék mintában nincs ón, ólom- tartalmú üvegnek tekinthető. A jelentős mennyiségű mangán a töltőanyag kompo­nense, a kobalt a színezék szerepét tölti be. A világoszöld színű zománcnál a fehéres alapot jelentő ólmot és ónt is megtaláljuk, illetve két új elemmel, a bizmuttal és a sárgás tónust adó antimonnal gazdagodik összetevőinek skálája. A türkiz zománc a négy vizsgált minta közül a legnagyobb mennyiségben tartalmaz rezet, mely egy­értelműen a színt adó vegyületnek tulajdonítható. A szálasanyagok vizsgálata • A szövetekből és fonalakból vett mintákat optikai mikroszkóp alatt, tárgylemezen, bonctűkkel rostjaira bontottuk. Az így készített 9 Analitikai tisztaságú grafit (karbon) porral bevont fémhenger, a vizsgálati módszerhez (esetünk­ben analizáló feltéttel felszerelt JSM-25-ös pásztázó elektronmikroszkóp) használatos mintatartó. 10 Az anyagvizsgálatokat dr. Tóth Attila fizikus végezte a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében. A kapott eredmények kiértékelésében dr. Járó Márta és dr. Tóth Attila segítettek. 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom