Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Bakács Annamária: Egy 19. századi hamisítvány nyomában
Műtárgyvédelem 34 5. kép. Sztereomikroszkóp alatt készített felvétel a felületen szándékosan kialakított, tompa végű tárggyal bekarcolt „sérülésekről”. Fig. 5. Photo taken under stereomicroscope about the intentionally caused “damages” on the surface scratched by a rounded edged object. 7. kép. A díszítősávokat alkotó kék festékréteg keresztmetszetében UV-sugárzás hatására a cinkfehér pigmentek lumineszkálnak. Fig. 7. On the cross-section of the blue paint of the ornamental strips the UV radiation causes luminescence of the zinc white pigments. 6. kép. A díszítősávokat alkotó kék festékréteg keresztmetszete. Normál felvétel. Fig. 6. Cross-section of the blue paint layer of the ornamental strips. Normal photo. elég rugalmas volt ahhoz, hogy kihajtha- tóak legyenek, de elengedésük után rögtön visszaugrottak eredeti pozíciójukba. A kihajtott alsó lábrészen a felhasznált bőr korábbi varrására utaló, vastag tűvel fúrt lyukak szabad szemmel is láthatóvá váltak. Ehhez hasonló beavatkozás a felső lábrészen nem mutatkozott, a gerinc funkciója és kiképzése ezt a jelenséget nem is indokolta. Mindebből arra következtethettünk, hogy a bőr anyagát a könyvtábla készítésénél legkevesebb másodszorra használták fel. A belső oldalon a regiszter bekötésére vagy beragasztására utaló nyomok sem az UV-lumineszcens felvételeken, sem sztereomikroszkóp alatt nem látszottak. Az egyik csúszógombból vett fémforgács elektronsugaras mikroanalízise6 után kiderült, hogy a rozetta rátétek sárgaréz és cink ötvözetéből készültek, felszínükön pedig valószínűleg mesterségesen kialakított, egyenletes vastagságú, fekete oxidréteg található. Az alapozás a fatáblát majdnem minden oldalról fedi (kivéve a gerincvonal felé eső éleket). A táblák külső oldalain az alapozás vastagabb, mint a belső oldalakon, 6 A vizsgálatot dr. Tóth Attila, tudományos főmunkatárs végezte, MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományos Kutatóintézet. 14
