Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Erőss Dóra: Három kelta bokaperec restaurálásának tanulságai
Műtárgyvédelem 34 a réteg belső, (bronzzal érintkező), többnyire zöldes oldalán és a megporított rétegből készített átlagmintán. A korróziós termékek a “klasszikus” karbonátos korrózió eredményének bizonyultak. 1. A külső, fekete réteg CuO (fekete réz-oxid, tenorit) és PbC03 (ólom-karbonát, cerusszit) elegye. 2. A belső rétegek kinézetre változatosabbak, de mind cerusszitból (PbC03), malachitból (Cu2C03(0H)2) és kupritból (Cu20, réz-oxid) állnak. 3. A réteg átlagösszetételét mutató porított minták is a külső fekete réteghez hasonlóan főként fekete réz-oxidból (CuO) és cerusszitból (PbC03) állnak, de emellett a vörös réz-oxid (Cu20) is jelentős bennük. A malachit a kimu- tathatósági határ alatt van. A legkülső rétegek megőrzése más felületi jelenségek miatt is fontos volt. A 118. számú bokaperec tisztítása során súrlófényben vizsgáltuk a felületet, és ekkor nagyon finom szövésű textília pszeudomorf maradványaira bukkantunk. Később a 167. számú bokaperec felületén is felfedeztünk textília maradványokat, ez utóbbi esetben azonban lényegesen durvább szövésű szövet nyomai maradtak meg. A textíliák pszeudomorf átalakulása során a réz ionoknak biocid, életre ártalmas hatásuk miatt fontos szerepük van a temetkezésekben előforduló szerves anyagok, mint a textíliák, fa, bőr, esetleg madártoll stb. megőrzésében. Ezen anyagok szerves szerkezete részben vagy akár teljesen kicserélődhet a réz sóira. Ez a folyamat a mineralizáció, amelynek során egy szerves anyag helyét szervetlen tölti ki. A réz, a vas, az ólom, és az ezüst fémes ionjai a legjelentősebb szervetlen anyagok, melyek az ilyen típusú átalakulásban részt vehetnek, bár leggyakrabban rézötvözetek környezetében találhatóak pszeudomorfok. Az átalakulás kétféleképpen jöhet létre: egyrészt keletkezhet pozitív lenyomat, amely a szerves anyag alakját őrzi, ilyenkor a réz ionjai beleivódnak az anyag rostjai közé, és beépülnek a szerves szerkezetbe. Olyan magok alakulnak ki, amelyek további rézionokat vonzanak magukhoz. így a réz korróziós termékei gyakorlatilag a szerves anyag helyébe lépnek, ahogy az elrothad, így egy pozitív szövet lenyomat jön létre (6. kép), melynek alkotói általában egyszerű réz-kloridok vagy karbonátok. A másik lehetőség, hogy negatív lenyomat alakul ki. Ennek első lépése, hogy a korróziós termékek a szerves anyag felületére rakódnak, melynek elrothadásakor annak negatív lenyomata marad vissza* 20. A La Téne-korból eddig is ismertek volA belépő röntgensugár irányát egy bizonyos rendszer szerint változtatva a visszaverődő sugár iránya is változik, ez kristályra jellemző, kristályspecifikus. A különböző beesési szögekhez tartozó diagramok összegzése a diffraktogramm. Minden kristályos anyaghoz rendelhető egy diffrakto- gramm, melynek meghatározása egy adatbázissal - International Centre for Diffraction Data - való összehasonlítás útján történik. A vizsgálatokat Sajó István, az MTA Kémiai Kutatóközpont tudományos munkatársa végezte. 20 Scott 2002, p. 72. 138
