Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Erőss Dóra: Három kelta bokaperec restaurálásának tanulságai
Három kelta bokaperec restaurálásának tanulságai Erőss Dóra Jelen tanulmányban három kelta bronz hólyagos bokaperec restaurálása során felmerült kérdéseket, illetve azok megoldását taglaljuk. A leletcsoport restaurálása során a tárgyak konzerválásán, állagmegőrzésén felül elsődleges szempont volt minél több, a tárgyakkal kapcsolatos információ „leolvasása”, illetve azok további tanulmányozás végett történő megőrzése. A hólyagos bokaperec maradványok 2005—2006-ban kerültek elő Sajópetri- Homoki-Szőlőskertek kelta temetőjéből az ELTE Régészettudományi Intézetének ásatásán. A temető feltárása a francia-magyar vaskori együttműködési szerződés keretében zajlott Szabó Miklós vezetésével1. Történeti áttekintés A kelták „őshazájukból”, amely nagyjából a mai Franciaországnak, Csehországnak és a kettő közötti területnek felel meg, túlnépesedés miatt indultak el új hazát keresni a Kr.e. IV. században1 2. A kelták kirajzásával és letelepedésével létrejött egy egész Európára kiterjedő kulturális egység, amely a kelta kultúra peremkerületein az őslakosok kultúrájával keveredve helyi változatokat hozott létre (nyugaton az ibér, keleten elsősorban az illyr és a dák kultúrákkal). Ennek megfelelően a tárgyi kultúrában is megfigyelhetőek helyi sajátosságok. A Kárpát-medencében letelepedett kelták a Balkán felé indítottak katonai expedíciókat, ennek köszönhetően a magyarországi kelta leletek között előfordulnak rablóit tárgyak is, mint például a szobi kantharos vagy a szabolcsi kalyx-kantharos3. A Sajópetri-Hosszú-dűlőn feltárt település a kelta hátország tipikus falva lehetett. A Sajó egyik holtága mellett kialakult telepen a mezőgazdasági tevékenységek mellett kerámia- és vasműves központ is volt, az ásatások során több kemence mellett vaskohászati, vasfeldolgozási félkész- és melléktermékek kerültek elő. Ehhez a településhez tartozott a közeli Sajópetri-Homoki-Szőlőskertek nevű dombon feltárt temető is, ahonnan az általunk tárgyalt hólyagos bokaperecek előkerültek. A temető és a település elemzése során kiderült, hogy a kelták letelepedése itt békésen ment végbe és a helyi szkíta őslakossággal nemcsak együtt éltek, hanem keveredtek is4. 1 A feltárás publikálása eddig előzetes jelentések formájában történt, vö.: Régészeti kutatások Magyarországon 2005, 2006 és Rapport annuel d’activité 2006, Bibracte, a teljes feldolgozás monografikus formában való megjelenése a közeljövőben várható. 2 A kelta vándorlás történeti és művészeti kérdései: Szabó 2000. 3 Szabó 2007, pp. 148-150. 4 Szabó 2007, pp. 333-334. 131
