Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Ruzsa György: Megjegyzések az orosz ikon technikájához, különös tekintettel a teológiai vonatkozásokra
Rúzsa György • Megjegyzések az orosz ikon technikájához ... hanem hársfára festették, hangsúlyozta, hogy ez a tény már önmagában kizárja déli származását.6 Eszak-Oroszország- ban — és egyébként a Kárpátok vidékén is — gyakori a fenyő. Oroszország legdélibb vidékein pedig gyakran ciprusfára festettek. Az ikonfestő, miután hosszasan és gondosan kialakította az ikontáblát, tovább imádkozott, addig, amíg az ikontábla jól kiszáradt, majd ezután kezdte el az alapozást. 5. kép. Fatáblába helyezett fémkereszt és négy fémikon. Oszertartású ikonkészítő műhely. Részlet, (ld. 3. kép) Fig. 5. Metal cross and four metal icons placed into a wooden panel. Old Believer icon workshop. (detail) (see fig. 3) Az alapozás Az alapozás két fázisból áll: a pávoloka és a levkász (görögül leukosz) felviteléből. A pávoloka orosz szó, régen világi vonatkozásban egy speciális, drága szövetfajtát jelentett. Az ikonfestészetben az alapozó textilt nevezik annak. Ez rendszerint ritka szövésű lenvászon. Ezt a lenvásznat ragasztóval jól átitatják és még nedvesen az ikontáblára helyezik. így, ha az ikontábla felületén kisebb hibák vannak, vagy az illesztésből kisebb egyenetlenségek alakultak ki - például a lásztocskánál — akkor ez az enyves vászon eltünteti azokat. Ha az ikontábla több részből áll, az segít annak összetartásában is. Szerepet játszik abban is, hogy a leukosz jobban tapadjon. Némely egyszerűbb műhelyben vagy a Kárpátok vidékén sokhelyütt pávolokát nem alkalmaztak. A 18. század végétől már papírt is használtak a pávoloka helyett. E papíralapozás látszik az előbb említett, 19. századi, ószertartásű ikonkészítő műhely fatáblájának bal alsó részén lévő kisebb sérülésnél (5. kép). A pávoloka gyakran az egész ikontáblát beborítja, de elég gyakori az is, amikor csak a kritikus részeket fedi. Az előbbire jó példa Az Istenszülő elszenderedésének kijevi barlangkolostori ikonja (6. kép). Itt az ikon polje részéről szinte teljesen lekopott a festék az alapozó réteggel együtt. Jól látszik így a pávoloka. Teológiai vonatkozásban a pávoloka összefüggésbe hozható az Akheiropoietosz-szal, Krisztus kendőn megjelent arcával.' B. H. Aa3apcB: PyccKaa hkohi ot hctokob ao naaaAa XVI BCKa. MocKBa, 1983 HAaTCAbCTBo «McKyccTBo». 168. p. Az Akheiropoietosz (görögül Ä^eipO7roir]T0i;, oroszul 06pa3 HepyKOTBopHbiü, HepyKOTBopcHHbiü Oőpa3) szó szerint nem emberkéz alkotta ikont jelent. Tágabb értelemben az ikonok nem emberi, hanem égi úton való létrejöttére utal. Szűkebb értelemben speciális Krisztus-arc ábrázolás, mely magától Krisztustól származik. Ezt a képet küldte Krisztus egy kendőn Edessza királyának, Abgárnak. Magát a kendőt mandylion-nak (görögül pavSúüov, oroszul yöpyc) nevezik. Nevezetes ábrázolások: a moszkvai Tretyakov Képtár 12. század második felében készült ikonja és a laoni katedrális kincstárának 13. századi ikonja. Irodalom: E. II. MeiqepCKOJi: AercHAa 06 Aörape- p.iliHCOipiIHCKHH AHTL'parypiiblli naMHTHHK. (McTOpHWeCKHC KOpHU B 3BOMOHHH .UlOKpiujlMMCCKOH 115
