Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Márton Zsuzsanna - Dobai Csaba - Galambos Éva - Dicső Ágnes - Nemcsics Imre - Kántor Zoltán - Lengyel László - Kovács Zoltán - Sánta Imre - Szentkirályi Miklós: Lézerek alkalmazása a restaurálásban Magyarországon : a Déri-projekt eredményeiről
nyelődik el, itt okoz olyan változást (párolgás, tágulás, stb.) aminek hatására a lakkréteg lepereg. Annak ellenére, hogy a festékek a látható fényre kevésbé érzékenyek, mint az UV- vagy az IR-tartományban, nagy körültekintés szükséges ennek a hullámhossznak az alkalmazásakor. A 840-es leltári számú képen a Madonna vörös köpenye elszíneződött az 532 nm-es lézerfény hatására, míg 248 nm-en jól tisztítható. Ezzel szemben a smalte és ólomfehér pigmenteket tartalmazó világos szürkéskék réteg az 1378-as számú képen a 248 nm-es hullámhossz hatására szürkül el (tapasztalatunk és a szakirodalom szerint az ólomfehérnek ez a szürke elszíneződése idővel visszaalakul9). 532 nm-es kezeléssel elszíneződés nélkül távolítható el a lakk az 1378-as képről. Azt állapítottuk meg, hogy a kísérletekben szereplő infravörös hullámhosszak nagy relatív behatolási mélységük és hőhatásuk miatt nem használhatók a lakkeltávolításra. 3.4. A lézeres lakkeltávolítást befolyásoló további tényezők Mivel a leghatékonyabbnak a KrF-lézer 248 nm-es hullámhosszát és az ahhoz közeli működési hullámhosszakat találtuk, az alábbiakban a 248 nm-en történt tisztítási próbák eredményességét befolyásoló további fontos tényezőkre hívjuk fel a figyelmet. Egy festmény felületi struktúrája szükségszerűen inhomogén, ha a felület síkjában néhány mm-es, vagy a felületre merőleges irányban mm-nél kisebb skálán vizsgáljuk. A pasztózus ecsetvonások, a festék helyenkénti kipergése, a lakk egyenetlen vastagsága, repedezettsége, kisebb-nagyobb mértékben minden képre jellemző. Példáinkon olyan eseteket mutatunk be, ahol ezek a jelenségek szignifikánsan befolyásolják a lézeres lakkeltávolítás alkalmazhatóságát. Repedések A 52.673 leltári számú kép lakkrétege a hordozó fatábla szálirányába eső, bekarcolt repedéseket mutat. (Feltehető, hogy ez a kép mesterséges öregítésének a következménye.) Az erre merőleges irányú repedésháló szemmel láthatón jóval finomabb. A mély, vízszintes irányú repedések mentén a lakkréteg jelentősen elvékonyodott, ezért a lézer itt jóval azelőtt eléri a festett réteget (majd az alapozót), mielőtt a repedésmentes helyeken a tisztítás megfelelő mértékét elérnénk (1. kép). Súlyosan sérült szerkezet, pergő festék A 65.2 leltári számú képen látható lakkréteg hőhatás és nedvesség következtében teljesen opálossá, átlátszatlanná vált, és a rétegek kötődése a hordozóhoz meggyengült. Azt tapasztaltuk, hogy a lakkréteg KrF-lézerrel eltávolítható ugyan, de a festék kipergését fokozza a lézerimpulzusok mechanikai hatása (2. kép). Ez a hatás az ismétlési frekvencia és az energiasűrüség csökkentésével mérsékelhető, de ekkor a tisztítás mértéke nem kielégítő, lakkszigetek maradnak a felszínen. A fehérrel festett részletek megtartása jobb, mint a sötét, barnás tónusúaké. A 65.2 leltári számú képen az alkoholos kezelés, melynek célja az opálosodott lakk regenerálása volt, eredményesebbnek bizonyult. Megállapítottuk, hogy megelőző konzerválás után alkalmazható a lézeres kezelés. 52
