Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Czifrák László: A Zsolnay kacsás díszszökőkút restaurálása

tek. Ezt az alapanyagot többféleképpen használták fel. A mázolatlan pirogránitot eredetileg a köszobrok és kőfaragványok pótlására szánták. A sómázas piro- gránitból csövek, kéménynyílások készültek. Különböző mázakkal díszített változatai a múlt századforduló magyaros-szecessziós épületeit ékesítik. A pirogránit fagyálló, ezért sem a nedvesség, sem a hideg nem támadja meg. A városok kénsavas levegőjével szemben sokkal nagyobb ellenállást tanúsít, mint a köszobrok és az épületeket díszítő vakolati dombormüvek.16

Eozinfestés

A kerámiaiparban különböző összetételű mázakat alkalmaznak, amelyeknek feladata, hogy égetés után a cserép felületét tömörré, keménnyé, kopásállóvá, simává, fényessé és díszessé tegyék. A kerámia mázak főbb csoportjai a porcelánmáz, a fazekasmáz, a frittelt máz és a sómáz. Zsolnay Vilmos a különleges porcelán-fajansz és a magas tüzü mázas termékeivel vált világhírűvé, majd az 1880-as évektől sajátos lüszter festéstechnikája, amelyet „eozin”-nak neveztek el, újabb hírnevet hozott a gyár számára. Ezt Zsolnay Vilmos kemény fehércserépre és pirogránitra egyaránt alkalmazta. „E festési mód lényege, hogy a készre égetett mázat utólag vasoxidos agyagos péppel vonják be. Ebbe a pépbe keverik az elgőzölögtetésre a réz vagy ezüst vegyületet (oxidok vagy szulfidok). Az így elkészített tárgyakat zárt muffolába, a máz lágyuláspontjától függő hőmérsékletig, kb. 550-650 °C-ig hevítik. A hőfok elérésekor redukáló kemenceteret létesítenek és a hőfokot ismét csökkentik. Kihűlés után a gyengén összesült pasztát lemossák a mázról. Az ezüst, illetve a réz e kezeléssel a máz felületi rétegébe hatol és azt vöröses arany színűre festi. Ha az aranyos szín alatti alapmáz kobaltkék volt, akkor kékes arany színben átcsillog. Az eljárást bizonyos titokzatosság burkolja, bár már a régi szakkönyvek is leírják készítésüket.”17

Állapotfelmérés

A szökőkút tehát az 1950-es, 60-as évek környékén, az akkori Helyőrségi Klub udvarán, máig tisztázatlan körülmények között súlyos sérüléseket szenvedett. A szökőkút állapotfelmérése a három fö szerkezeti elemnek megfelelőn történt.

1. A talapzati lépcsősor eredetileg 14 elemből állt, amelyek darabonként 25-28 kg súlyúak, azonban egy teljes elem elveszett. Ezek a restaurálás előtt háromféle állapotfázisra voltak oszthatók: Három darab viszonylag épnek volt mondható, kisebb felületi sérülések mutatkoztak. Négy lépcsőelem hiányos, és további hat elem töredékes és hiányos állapotban került a restaurátor műhelybe.

2. A lépcsősorra épülő káva, eredetileg 14 elemből állt, amelyek darabonként 35-37 kg súlyúak, azonban ezekből az elemekből is elveszett egy teljes darab. Ezek a restaurálás előtt háromféle állapotfázisra voltak oszthatók: Négy kávaelem viszonylag épnek mutatkozott, 5 elem hiányos, valamint négy további elem hiányos és törött állapotban került a restaurátor- műhelybe.

189