Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Várhegyi Zsuzsanna: Egy 18. századi bőrborítású nyereg konzerválása, restaurálása
A nyerget hevederrel rögzítették a lóra, melyhez három pár felrántószíjat, a kengyelek felerősítéséhez pedig kengyelszíjtartó félkarikákat szegeitek a vázra. A nyereg restaurálás előtti állapota A nyereg poros, szennyezett volt. A rovarkártevők nagymértékű pusztítást végeztek a bőr- és tömőanyagon, mindazonáltal a rovarfertözés inaktív volt, mivel a tárgyat évek óta megfelelő körülmények között, fertőtlenítve őrizték az Ipar- művészeti Múzeum raktárában. A nyeregvázat alkotó fa részek jó tartásúak voltak, csak a bal első kápavilla szenvedett fizikai sérülést, a vége letörött. A vázrészek jobb oldali első össze- eresztése mellett kis rés keletkezett, valószínűleg a fa összeszáradása miatt. Ennek ellenére az első kápavilla és az oldaldeszka kötése nem gyengült meg. A faanyagban a rovarok nem okoztak kárt. A vas alkatrészek, a kápavas, a szegek és a félkarikák korróziója előrehaladott volt; ott, ahol a bőrrel érintkeztek, a bőrt is elszínezték, helyenként teljesen lebontották. A szegek körül kis kráterek keletkeztek a bőr felületén, mely elszínezödött, anyaga porlékonnyá vált. A vázra épített textilalapozást sem károsították a rovarok. A felfeszített heveder jó állapotú, rögzítése a favázon stabilan tartott. A lenvászon ülésalap, mely a szárnyakat kapcsolta össze a hátsó részen meggyengült, mállékony volt, könnyen szakadt.14 A bőralkatrészek szintén erősen szennyeződtek, fekete porréteg fedte a felületüket. Az egyes részek gyürődöttek voltak, néhány helyen kissé megnyúltak, kiszáradtak, megkeményedtek. A kápák bőrborítását a húsoldalon rovarok károsították, a borítóbőr és a fa között a ragasztóanyagot a bőr húsoldalával együtt lebontották. Báb-, rovar- és rágcsálékmaradványok töltötték ki ezt a részt. A börborítás az első kápa jobb oldalán leszakadt, hiányos volt, a kápavillák végein a varrása kibomlott. A kápák belső ívébe szegeit nyakló és farmatring tartó fülek, melyek gömbölyű varrással készültek, a szegelésből kiszakadtak, elölről a szíj elveszett, hátul még egy szeg tartotta a leszakadt szíjmaradványt. A nyeregszárnyak borítóbőrének húsoldalát rovarok károsították, a színoldalt csak kevésbé. Több helyen szabályos kör alakú kirepülő nyílások voltak láthatók a felületen. A bőranyag elvékonyodott, helyenként szakadt, hiányos volt. A kék barkaréteg megrepedezett, és ahol lepergett a felületről, láthatóvá vált a timsós bőr fehér színe. A károsodás ott volt a legjelentősebb, ahol a lovas térdei a szárnyakhoz értek (7. kép). A megmaradt barkaréteg is csak gyengén kötődött a bőr alsóbb rétegeihez, külső be7. kép A repedezett, hiányos barkaréteg. Fia. 7. Cracked and incomplete grain layer. 169
