Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tumpek Eta: Egy 18. századi tóraszekrény-függöny restaurálása
szítése közben a lebegő lánc- és vetülékfonalakat folyamatosan rendezve, a díszítmény felszakadt hímzőfonalai lefoghatóvá váltak (7. kép). Az átfogó öltések a növényindák között haladnak, csak ott vezetnek át a szálak a hímzett virágokon, ahol feltétlenül szükségesnek látszott. Ez elsősorban olyan esetekben volt célszerű, amikor a mintaelem kisméretű volt, viszont a selyemszövet körülötte erősen sérült. Az L-alakú textildarab azon részénél, ahol a rétegeket összehímezték, a selyemszövet a saját béléséhez került rögzítésre. A szétbontott bordűr legnagyobb elemének konzerválása, restaurálása után, vele azonos módon a kisebb darabok következtek. A bordűr kétféle díszítési módja közül a tüfestett hímzés viszonylag jó állapotban őrződött meg. A barna fonalak bár kiperegtek a tárgyból, hiányuk a kisméretű mintaelemek és a dús hímzés miatt esztétikailag nem zavaró. A tükör alatti, nagyobb méretű, állatalakos hímzések hiányosságai ezzel ellentétben az összképet határozottan rontották, a díszítmény vonalvezetése megtört, nehezen követhetővé vált. A restaurálás tervezése során a hiányzó tűfestés pótlását nem tartottuk indokoltnak, a figurális hímzés esetében részleges, jelzés értékű kiegészítés viszont szükségesnek látszott. A pótlások elkészítését csak a kontúrvonalakra korlátoztuk, a minták elszabadult, meglazult kitöltő öltései esetében selyemszálas lefogást gondoltunk szükségesnek. A bordűr eredeti kétágú, Z-sodratú, vékony fonalát egyágú, szakaszosan kissé megtekert, máshol lazábban hagyott szálköteggel pótolva a kopott, meglazult hímzéshez hasonlatos kiegészítések kialakítása volt lehetséges. A módszer révén az új öltések bár harmonikusan illeszkednek az eredeti díszítményhez, a felhasznált anyag eltérő felépítése (sodrat) révén attól mégis megkülönböztethetők. A kiegészítések minden esetben a látható eiőrajzolás, és a megmaradt tűlyukak alapján, az eredeti öltésmóddal megegyezőn készültek el. 8. kép A felső Dávid-csillag restaurálás előtt. 9. kép A felső Dávid-csillag restaurálás után. Fig. 8. Upper Star of David before conservation. Fig. 9. Conserved upper Star of David. A szalagokból kialakított Dávid-csillagok közül a felső meggyengült, szakadozott állapotban maradt meg, de számottevő hiányosságok nélkül (8. kép). Ebben az esetben lehetséges megoldásnak tűnt, hogy a többi textildarabhoz hasonlóan, színezett vászonkötésü selyemszövetre fektetve, átfogó öltésekkel kerüljön alátámasztásra (9. kép). 134
