Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Beek, Bernadette Van - Reissland, Birgit - Castelijns, Walter - Cremers, Barbara - Porck, Henk: Sokatmondó eredmények: országos felmérés a ragasztók használatáról holland papírrestaurátorok között
készítésének optimális hőmérséklete: ez 40-50 °C között változik. Az enyve- zéshez használt ragasztó esetében 75-95 °C közötti az érték. A kész ragasztó tárolása 22 restaurátor a kész keményítőpasztát hűtőszekrényben tartja maximum 2-14 napig. 5-en kivesznek a készen kapható pasztából egy keveset egy zárható tégelybe. Négyen közülük a használat után hűtőbe teszik a tégelyt. Csak egy határolja be az így tartott paszta tárolási idejét 5 napban. Néhány restaurátor (4) vízbe meríti a keményítő pasztát. A legtöbben (7) nem tesznek címkét a tégelyre, de négy közülük igen. Üveg és műanyag tégelyt egyaránt használnak a tároláshoz. Hat restaurátor a kész keményítő pasztát szobahőmérsékleten tárolja maximum 3 napig, illetve „hosszabb ideig”. Sokféle tárolóeszközt használnak: befőttesüveg tetővel (2), jól záródó műanyag edény (5) és tubus (1). A cellulóz-éter oldatokat gyakran hűtőben tartják (fele arányban). A tizennégy restaurátor felcímkézi a tégelyt, mielőtt hűtőbe teszi, 7 nem. Egy restaurátor szerint sötétben kell tartani az elkészítet oldatot. Öten azonnal kidobják az oldatot használat után. Négyen maximum egy hónapig tartják el, hárman úgy gondolják, hogy sokkal tovább eltartható hűtés nélkül is az oldat 2 hónaptól akár 2 évig. Három restaurátor addig tartja el az oldatot, amíg fizikai változást nem észlel: csomók, pehely, penész vagy egyéb szennyeződések, illetve amíg meg nem büdösödik. A többi megkérdezett restaurátor különböző eltarthatósági időt gondol az egy héttől az egy évig. Néhány restaurátor újra melegíti az enyvoldatot, újabb enyvet vagy/és vizet adva hozzá. Ők az edényben megszáradt enyvet örökéletűnek tartják. Mások azt tartják, hogy a beszáradt enyv már nem használható újra. Azok a restaurátorok, akik papírenyvezéshez, pigment fixáláshoz, vagy pergamen-javításhoz használják az enyvet, nem tartják azt meg használat után, bár egy kolléga maximum egy napig eltartja hűtőben. Egy fotórestaurátor az elkészített fehérje ragasztót sterilizált teszttubusokban tartja hűtőszekrényben, minden tubusban egyszeri használatra elég adagot, és maximum egy évig őrzi meg így a ragasztót. Az elkészített szintetikus polimert felcímkézve (4) vagy címke nélkül (6) tárolják. Csak egy kolléga említette, hogy hűtőbe teszi a címkével ellátott ragasztót. Munkamódszerek és szárítás A restaurátorok munkájuk többségében ecsetet használnak. Ennek sokféle oka van: a ragasztó túlzottan sűrű ahhoz, hogy porlasztani lehetne (bár mások szerint az utánenyvezéshez a ragasztó permetezése az ideális), ecsettel bele lehet masszírozni a ragasztót a felületbe, ez a módszer lehetővé teszi, hogy fizikailag befolyásoljuk a tárgyat (pl. ráncokat kisimítsunk), és végül a ragasztó permetezésekor is szükséges, hogy ecsettel segítsük a ragasztó egyenletes eloszlatását. Ráadásul a restaurátorok szerint ha ecsettel viszik fel a ragasztót, akkor az jobban behatol a papír szerkezetébe, és kevésbé károsíthatja a tárgyat, különösen ha egy nem-szövött segédanyagon keresztül kennek. Néhány restaurátor ennek az ellenkezőjét állítja: a ragasztó permetezéssel történő felvitele jobban védi az érzékeny tárgyat. 74
