Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Schleuniger, Jürg - Michel, Françoise: JunFunori : egy új kötőanyag matt festékek rögzítésére
A hagyományos japán kézművességben az úgynevezett Kirikane, egy hagyományos aranyozási technika kivitelezésében is szerepe van. A Kirikane technikát a kalligráfiához használt díszített papírok készítésénél alkalmazzák. A Funori fel- használásának egy másik területe a kimonók textilanyagának hagyományos kikészítése volt. Az algából készült terméket mint ragasztóanyagot, tisztítószert és fényesítő szert alkalmazták a múltban. Kelet-Ázsiában a Funorit a restaurálás területén is használják, és a módszer az utóbbi húsz évben Japánon kívül is ismertté vált.1980 óta Geneviéve Teoh is kísérleti tapasztalatokat szerzett ezekkel a kötőanyagokkal, főleg papíron. Nagy előrelépés volt, amikor a Funorit vászonra és fára festett matt képeken is kipróbálták, de akkoriban számtalan kérdés maradt megválaszolatlanul, többek között a Funori érzékenysége a mikroorganizmusok iránt stb. Ezen ismeretek hiánya motivált bennünket, hogy elindítsunk egy kutatási programot a Funori- alapú kötőanyagok kifejlesztésére, melyek alkalmasak lehetnek matt festékrétegek rögzítésére. A matt festékek A matt festékek minden korban és kultúrában megtalálhatók voltak. Ezeket különböző hordozóanyagra vihették fel: kőre, vakolatra, fára, papírra vagy textilre. A matt festékekben gyakran sokkal magasabb a pigment részaránya, mint a kötőanyagé. Az egyes festékszemcsék közötti tér nincs teljesen kitöltve kötőanyaggal, az csak hidakat képez a festékszemcsék között. A matt festékek ennek következtében nagyon érzékenyek a mechanikai behatásokra. Az érzékenységet fokozza, hogy a kötőanyag lebomlása során a pigment szemcsék tapadási tulajdonságai romlanak, a festékrétegek porlékonnyá válnak. A festékben keletkező feszültségek a rétegek lemezes leválását okozhatják. Mindkét károsodási típus jellemző matt festményeknél, és restaurálásuk során a pergő, porlékony pigmentek rögzítése jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Az általában használt rögzítőanyagok gyakran idéznek elő nem kívánt sötétedést, foltosodást, vízfoltot és esztétikai változást. A vörös algák szerkezete, kémiai összetevői Az algasejtek falai rostos és amorf szerkezeti részekből épülnek fel, főleg cellulózból és xilánból. Ezek mellett találhatók még bennük poliszacharidok, funoran, agar, carragénan, keményítő, lipidek, zsírsavak, fehérjék, sók, stb. Az algák színét az olyan vegyületek biztosítják, mint a klorofill, fitocianin, fitoeritrin. Néhány alkotórész, mint a poliszacharidok, keményítő, lipidek, zsírsavak, fehérjék, sók és színanyagok vízoldhatók. Mások, mint a cellulóz és a xilán vízben nem oldódnak. A rögzítő-anyagok szempontjából a vízben oldódó poliszacharidok fontosak, különösen a funoran. Emellett vannak alkotórészek, mint a színanyagok, amelyek a felhasználás szempontjából bosszúságot okoznak. 52
