Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)

A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Liszewska, Weronika: Japán poliszacharid ragasztók : búzakeményítő és funori elméletben és gyakorlatban

A mesterséges öregítési vizsgálatok bebizonyították, hogy savas hidrolízis csökkentette a szakítószilárdságot és a szakadási nyúlást a selyem mintákon, de növelte a selyem kezdeti szakító erejét és a papír szakadási ellenállását. A di- asztázzal hidrolizált shofu péppel kezelt selyem minták mechanikai tulajdonságai azokkal mutattak nagy hasonlóságot, melyeket nem módosított shofuval kezeltek. Papír minták esetében a diasztázzal végzett hidrolízis szinte minden tesztben növelte a szakítószilárdságot. A funori, a pépekkel összehasonlítva, javítja a se­lyem és a japánpapír mechanikai tulajdonságait. Nagyon hasonló eredményeket adott a xenon lámpás megvilágítást alkalmazó mesterséges öregítés után elvégzett spektrofotométeres analízis is. A funorival kezelt minták optikai tulajdonságai, vagyis a selyem és a japánpapír fényessége és sárga indexe csökkentek a vizsgált shofu péppel összehasonlítva. Azonban, a selyem esetében a mesterséges öregítés során végbemenő optikai változás kevésbé erőteljes a funorinál, mint a shofu pépnél. 24 napos öregítési időszak letelte után a funorival kezelt selyem sárga indexe a kezdő értékhez képest 19%- al növekedett, amíg azonos idő alatt a shofu péppel kezelt minták esetében ez az érték 38%-os emelkedést mutatott. A funorival kezelt selyem minták fényessége a kezdeti értékhez képest 6%-al csökkent, amíg a shofuval kezeiteké 8%-al csök­kent. A japánpapír a 24 napos öregítés után a funorival kezelt minták fényes­ségénél 1,6%-os csökkenést mutatott, és 0,3%-os emelkedést mutatott a shofu­val kezelt mintáknál. Azonos idő alatt, a shofuval kezelt japánpapír sárga indexe 7%-al csökkent, míg a funorival kezelt mintáké 3%-al emelkedett. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az öregedési görbe leginkább a se­lyem és a japánpapír saját stabilitásától függ. Különösen a vizsgált papír nagy sta­bilitása befolyásolja a shofu péppel kezelt minták optikai tulajdonságainak ja­vulását. Másrészről, a funori lassította a selyem öregedési folyamatát. A diasztáz­zal végzett hidrolízis a módosítatlan shofuval összehasonlítva minden mintánál hasonlóan csökkenő optikai tulajdonságokat eredményezett. A savas hidrolízises péppel kezelt minták optikai tulajdonságai nagyon hasonlóak voltak a nem módosított shofuval kezeitekéhez. A minták pH szintje a mesterséges öregítés során nem változott jelentősen. Mivel a hidrolízis sem okozott nagy változást a kötés rugalmasságában, megfon­toltuk, milyen anyagokkal lehetne keverni a shofut. A vizsgált anyagok között (nátrium-alginát, a zselatin, a nyúlenyv, a tokhalenyv és glicerin) csupán a tok- halenyv és a nátrium-alginát adott jobb eredményt a pép rugalmassági tesztje során, mint a hidrolízises minták. Egy kis nátrium-alginát hozzáadása erősítette a shofu rugalmasságát. A CMC és a funori shofuval alkotott keverékének értékeit szintén megvizsgáltuk. A funori javított a vele 1:2 arányban elkevert shofu rugal­masságán, a CMC azonban merevebbé tette a kötést. Értékelés A búzakeményítő restaurálási célokra való felhasználásának előnyei és hátrányai mindig is vita témája lehet, az azonban tény, hogy a papír-restaurálásban igen kedvelt ragasztó, mert sima, fehér és erős hártyát alkot, még hígított állapotban is17. Habár néhány restaurátor más növényből kivont keményítő ragasztót is szívesen használ, ilyen például a tapióka, a restaurátorok leginkább mégis a búzakeményítőt részesítik előnyben, különösen kasírozásnál. A ragasztó rugal­masságát nátrium-alginát vagy tokhalenyv hozzáadásával növelik. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom