Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - P. Holl Adrienn: Különböző keményítők és állati enyv mikroszkópos vizsgálata
Keményítők vizsgálata a keményítőkből készített ragasztó-pasztákban A munka második részében a pörköléssel, duzzasztással, főzéssel előállított dextrint, csirizeket és keményítő-ragasztókat vizsgáltam. A búzakeményítö 80 °C- on, a rozskeményítő pedig 52-63 °C-on csirizesedik, és - mivel a keményítőpasztává alakul át - elveszíti a növényre jellemző részecskeformát. A Papíripari szemletanulmányok 1991.4. számában olvasható, hogy a keményítőszemcsék a csirizesedési hőmérsékletnél elveszítik jellegzetes szerkezetüket, és polarizált fényben a szemcsék kettős törése is eltűnik. Mivel a vizsgált, 1564-ből származó könyv előzékének ragasztóanyaga szemcsés jellegű volt, nem lehetett keményítőpaszta, csiriz. Naufeld Géza egy másik könyve szerint, búza-, árpa-, rozs-, kölesmagból készítettünk keményítőt. Búza- és rozslisztből csirizt főztünk, korabeli recept alapján. A 6-10. képeken a tárgylemezre vitt, glicerinbe beágyazott keményítők és csirizek láthatók, 400x-os nagyításban. Ezek a képek lettek a későbbiekben az is6. kép Árpakeményítő (400x) Fig. 6. Barley starch 7. kép Köleskeményítő, polarizált fényben (400x) Fig. 7. Millet starch in polarized light 8. kép Búzacsiriz (400x) Fig. 8. Wheat starch paste 9. kép Rozskemény ítö (400x) Fig. 9. Rye starch 10. kép Rozscsiriz (400x) Fig. 10. Rye starch paste 38
