Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Válogatás az utóbbi évek magyar papír- és könyvrestaurálási munkáiból - Peller Tamás: Egy savas papírra vízben oldódó festékkel készített karikatúra restaurálása fixálás nélkül
JEGYZETEK 1. Koczogh, Bp, 1981,98 p. 2. Az azonosításban Dörnyei Sándor, Kovács Ida, Ladányi József, Rózsa György és Rozsics István voltak a szerző segítségére. 3. Rozsics István antikvárius magánszemélyeknél több rajzát is látta. Ezek apró, hajtogatott könyvecskéket formáztak, amiket Gergely Tibor készített ajándékként, és azokat karikatúrákkal rajzolt tele. 4. A Vasárnapi kör egy 1915-ben létrejött filozófiával foglalkozó privát baráti társaság volt, melynek kulturális és politikai szerepe egyre nőtt. A találkozások 1926 körül megszűntek. 5. A Herzberg reagens összetétele: A oldat: 50 g cink-klorid és 25 ml desztillált víz. B oldat: 5,25 g kálium-jodid, 0,25 g jód és 12,5 ml desztillált víz. A 400 ml A oldatba állandó keverés mellett 14 ml B oldatot kell csepegtetni. Ezt száraz mérőhengerbe töltve, felületére jódkristályt helyezve, 24 óra után a reagens használható. Evvel a módszerrel mindenféle cellulózt és facsiszolatot ki lehet mutatni. A vizsgálandó anyagot megcseppentve a reagens különböző színreakciót mutat. 6. A Lofton-Merit reagens összetétele: 0,22 g malachitzöld, 1,3 ml 36%-os sósav, 500 ml desztillált víz. Színreakció mutatja a facsiszolat, vagy fehérítetlen facellulózok jelenlétét. 7. A reagens a lignin kimutatására szolgál. Készítése: 1g floroglucint kell 50 ml metanol, 50 ml sósav és 50 ml desztillált víz elegyében oldani. 8. A melegen őrölt, sűrűn köszörült facsiszolatot zsíros vagy nyálkás őrlésű faköszörületnek is nevezik. 9. Alizarin-szulfonsavas-nátrium alkoholos oldatával megcseppentve a mintát az - amennyiben tartalmaz alumínium iont - az oldat száradása után piros színreakció figyelhető meg. 10. Az elnevezés nem festékre, hanem festési technikára utal. 11. A tempera kötőanyaga tehát emulzió: egy vizes és egy olajos anyag keveréke, ami a oldódását alapvetően befolyásolja. 12. Elkfi: A vízfestés, In: A képzőművészet iskolája, Budapest 1976. p. 93. 13. A kötőanyag hőmérséklet és fény hatására oxidálódik, majd nem szabályosan térhálósodik. Ezt kora, tárolása (megvilágítás hatására bekövetkező oxidáció és-, vagy térhálósodás), a pigmentek és a kötőanyag keverékének aránya, egyéb a festékbe kevert adalékok, stb. is befolyásolják. 14. A kötőanyagok műszeres vizsgálata, jelentős mintaigényük miatt nehezen valósítható meg. Részletes ismertetésük e dolgozat keretein túlmutat. 15. A papirrestaurálásban levédésre általában a műanyag alapú Regnál S1 (poli(vinil-aceto-butirál)) 2%-os, etil-alkoholos vagy etil-acetátos oldatát, a Paraloid B 72 (metil-akrilát 30% és etil-metak- rilát 70% kopolimer) 2%-os etil-alkoholos oldatát alkalmazzák. A fent leírtak mellett, hasonló célból még a ciklododekán is használható, ami egy apoláris, gyűrűs szénhidrogén, mely 25 °C-on színtelen kristályokból áll és apoláris oldószerekben oldódik. A restaurátori gyakorlatban benzines oldata vagy 60 °C - os olvadéka használatos. Előnye, hogy az anyagból maradék nélkül szublimál. Vastagabb (0,3 mm) papíron a létrehozott filmréteg viaszos tapintású, vékonyabb (0,1 mm) papíron átitatódik, átlátszóvá válik, a fixált anyag átüthet a hátoldalra, a szublimálás után azonban ezek a jelenségek nem észlelhetők. A ciklododekán kasírozás esetén sem olvadékban, sem oldatban nem használható, mert a kezelés során a tárgy mozgatásával letöredezhet, a papír ragasztóval történő megkenésekor annak nyúlását akadályozza és a vizes ragasztó sem köt meg az átitatott felületre. 16. A szerző véleménye szerint a bizonyítottan kéntartalmú radírszivacs használata a zárt szerkezetű papírra nem jelentett veszélyt a száraztisztitást követő vizes-oldószeres kezelések miatt, mert a tisztítási folyamat során a káros radírszemcsék papírrostok közül eltávolíthatók váltak 17. Speciális, laminált, többrétegű poliészter. Használatának előnye, hogy a nedvességet csak molekuláris formájában engedi át, így a kíméletes nedvesítéssel a tárgy túlzott átnedvesedése, foltosodása elkerülhető. A kezelés során a felpuhult kötőanyag jelentős része mechanikusan eltávolítható. A Goratex-szel végzett kezelés során (ellentétben a közvetlen nedvesítéssel) a papír hordozó kevés vizet vesz fel, ezért a ragasztó eltávolítása során jobban bírja a tisztítással járó mechanikai igénybevételt, 18. A vízfoltnak nevezett, sárgás kontúrral rendelkező foltokat a papír lebomlási termékei alkotják, melyek általában nyomtalanul kioldódnak. A többnyire beázásból (jelen esetben a vizes kezeléstől) származó folt magával viszi a papírban található lebomlási termékeket, mely terjedésének határán száradáskor sárga színű határvonalat képez. 19. A mérések eredményeit a fejezet végén található összehasonlító táblázat tartalmazza. 20. Az oldat pH-ját 9-esre kell beállítani. A kalcium-oxid (CaO) vízben oldva kalcium-hidroxidot (Ca(OH)2) alkot, ami a papírba kerülve és levegőn szárítva a légkörben található szén-dioxiddal 175
