Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Válogatás az utóbbi évek magyar papír- és könyvrestaurálási munkáiból - Peller Tamás: Egy savas papírra vízben oldódó festékkel készített karikatúra restaurálása fixálás nélkül
Egy savas papírra, vízben oldódó festékkel készített karikatúra restaurálása fixálás nélkül Peller Tamás Az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonát képező karikatúrát a Plakát- és Kisnyomtatvány Tára őrzi. A jelzet nélküli, feldolgozatlan műtárgy restaurálásának célja a papír savas romlásának megállítása mellett a helytelen tárolás miatt öt részre törött tárgy összeállítása, pótlása és retusálása volt. A munka során külön kihívást jelentett a karikatúra vizes tisztítása, savtalanítása és pufferolása, az oldódó festékek rögzítése nélkül. (1. kép) Tárgyleírás A két összeragasztott, gépi gyártású papírra készült, festett, egész alakos karikatúra Hatvány Lajost ábrázolja profilból. A kopaszodó alak frakkot, fehér inget, fehér csokornyakkendőt és piros haskötőt visel. Bő, fehér szoknyája (gatyája?) alját piros és zöld rojtok díszítik. Apró, kék pörgekalapja árvalányhajjal ékesített. Meztelen lábán piros, magas sarkú, sarkantyús lakkcsizma látható, elöl piros és zöld rojttal. A férfi kezében két papírtekercset tart, melyekre Petőfi és Ady nevét írták. A figura mellett, bal oldalon kék festékkel készült „Hazám !” felirat olvasható. A karikatúra kidolgozása elnagyolt, ezt bizonyítja a részletek (kezek, térdek) vonalas rajza, valamint a lazúrozott- és fedőfesték egyenetlen felhordása a felületre. Helyenként a papíron az előrerajzolás barnás, zsírkrétával (?) készített vonalai is láthatók. A lap méretei a következők: hossza: 4370 mm, szélessége: 620 mm, vastagsága: 0,11 mm. A karikatúra fogalmának meghatározása, a tárgy rövid története A karikatúra a képi művészetben általában egy személynek, vagy szemlélet típusnak a megjelenítése groteszk, vagy nevetséges formában, egyes vonások el- nagyolásával. A meghatározás az olasz „caricatura” (jelentése: töltés, megtöltés) szóból ered. A karikatúra hatása a felismerhető eredetitől való különbözőségében rejlik: a torzítás, vagy egyszerűsítés a művész nézőpontját tükrözve gyakran mond véleményt a képalany jellemző vonásairól, vagyis elsősorban kritika. Célja nem a szórakoztatás, inkább rádöbbentés az igazságra. Csak a XX. században vált mulattató eszközzé1. 165
