Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Brutyó Mária: A Deák-mauzóleum belső terét díszítő mozaikképek restaurálása
A Deák Mauzóleum belső terét díszítő mozaikképek restaurálása Brutyó Mária Az épület vázlatos története, a helyreállítás előzményei Deák Ferenc mauzóleumának építéstörténete és évszázados fennállása meglehetősen viszontagságos. A mauzóleum, Gerster Kálmán (1850-1927) építész munkája nyomán 1887 májusában készült el. A síremlék a Kerepesi temető egyik legjeíentősebb épülete, mely két főút kereszteződésében, a temető legmagasabb pontján áll. A műszaki megoldatlanságok (szigetelés), az épületfizikai problémák (páralecsapódás) és a rossz anyagválasztás (olasz kövek) miatt már néhány év múlva rohamosan romlott az állaga. Ezt tetézték a II. világháborúban elszenvedett súlyos károsodások (a temető két pályaudvar között terült el). Az épület a háborút követő évtizedekben nem kapott művészeti és történeti értékéhez méltó figyelmet. Az 1973-ban végzett felújítás1 során a szakszerűtlen munka sok építészeti és művészeti értékben tett kárt2. A restaurátori munkákat építőipari szakmunkások végezték el (kőcserék, burkolatcserék, festések). A mauzóleum a temető több híres síremlékével együtt csak 1974-ban nyerte el a műemléki besorolást. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a Kincstári Vagyoni Igazgatóság olyan teljes körű épületrekonstrukciót tervezett, amely az eddigi felújításokkal szemben valóban felszámolja az épületromlás okait, a külső-belső restaurálás pedig figyelembe veszi korunk szigorúbb és körültekintőbb műemlékvédelmi elvárásait. A helyreállítás előkészítése már évekkel korábban elkezdődött. Jelenik Katalinnak, a helyreállítás építész-tervezőjének felkérésére Kemény Mariann festő restaurátor3 kolleganőmmel 1999-ben tájékoztató jellegű restaurátori szakvéleményt készítettünk az épület belső falfelületeinek helyreállításáról. Egy évvel később részletesebb restaurátori kutatást végeztünk, a Tender-tervben a korábbi anyagot ennek alapján egészítettük ki. 2000 nyarán a belső térben elkészült a fa nehézállványzat. Ez lehetővé tette, hogy a mozaikképek tüzetesebb vizsgálata után elvégezzük a legsürgősebb állagmegóvási munkákat és átfogó helyreállítási tervet készítsünk a hatósági engedélyeztetéshez4. Közben megkezdődött a külső homlokzat helyreállítása5 és a külső falfelületeket érintő építőipari munkák: a kőjavítás, a tetőszigetelés és a kupolán lévő bronz angyalszobor6 restaurálása. 73
