Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Fehér Ildikó - Menráth Péter: A restaurálás és a művészettörténeti kutatás átfedései : a siklósi várkápolna egyik, falról leválasztott freskójának helyreállítása és újraértékelése
A Szentnek Siklóson való megjelenítése - különösen Szent László mellett - feltehetően magával Zsigmond királlyal hozható kapcsolatba: a királyt 1401-ben több hónapon át a siklósi várban őrizték. Ebben az évben ugyanis Zsigmondot a kormányzásával elégedetlen bárók ligája Visegrádon feltartóztatta és foglyul ejtette.14 A királyt Garai II. Miklós és Ciliéi Herman fellépése mentette meg. Ennek következtében Zsigmond Siklóson volt öt hónapig könnyebb őrizetben leghűségesebb híveivel. Garai II. Miklós ekkor jutalmul megkapta a Keszkenő Rendjelet, 1402-ben pedig a nádori tisztséget, ekkortól vált a király legfőbb bizalmasává. 1408-ban őt is a Sárkányos lovagrend huszonkét alapító tagja között találjuk, melyet rajta kívül még ebben az évben fia, Garai László is megkapott.15 A király kényszerű siklósi tartózkodása tehát a Garai család számára szinte az uralkodóéval azonos rang és anyagi jólét kezdetét jelentette. Nem zárhatjuk ki, hogy a korábbi freskó ennek állít emléket a 15. század első évtizedeiben. A rabokat megsegítő Szent Lénárd ábrázolása azonban utalhat Garai II. Miklós testvére, Garai János bán híres boszniai fogságára is. Garai János korábban Zsigmond több csatáját, hadműveletét is irányította. 1415-ben Boszniának Zsigmond fennhatósága alá tartozó területét elfoglalta a boszniai sereget irányító Hervoja spalatói herceg. Zsigmond távolléte miatt a Hervoja ellen induló magyar seregek egyik vezére volt Garai János. Az ütközet a magyar csapat vereségével zárult: Garai János fogságba esett. A fogságból szabadulva „...hatalmas súlyú bilincseit, az utókor emlékezetére a bátai monostorra hagyta, ott tett fogadalmának beváltásaként, a mi Urunk és Megváltónk drága vérének dicsőségére.”16 Nem véletlen, hogy Thuróczy János Chronica Hunga- rorumában külön megemlékezik arról, hogy a szabadságát visszanyerő Garai János a Siklós közelében fekvő bátai monostorra hagyta a bilincseket, mint a Szent Vér dicsőségére ajánlott fogadalmi ajándékot. Báta ebben az időben a monostorban őrzött Szent Vér ereklye miatt ugyanis a középkor egyik legjelentősebb magyarországi búcsújáró helye volt.17 A király, a főurak és az egyszerű hívek is sokan zarándokoltak el Bátára, amely ebben a korban a compostellai zarándokoknak is egyik hazai gyülekezőhelye volt. A török kori pusztítások idején az ereklye elveszett, 1539 július 26-án egy török támadás során elpusztult a bátai bencés kolostor is, alapfalai az 1937-es ásatások során kerül9. Imago Pietatis ábrázolás a kegyúri fülke oldalfaláról. Depiction of Imago Pietatis from the wall of the patron's niche. 51
