Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Vihart Anna: Eredeti másolatok: Cima da Conegliano festményének két korabeli másolata a Szépművészeti Múzeumban

parapet szerepel. A tábla - festéstechnikáját tekintve - sokkal nyersebb, dur­vább, kevésbé kvalitásos, mint az Anton Maria da Carpi munkájának tartott budapesti tábla. 16 Cima műhelyének méretéről és összetételéről kevés biztos adatunk van, de néhány ésszerű következtetést levonhatunk a látott jegyek alapján. Cima mű­helye Giovanni Belliménél valószínűleg kisebb, egyrészt mert sokkal kisebb tevékenységének hatásköre, valamint kisebb a presztízse. Cima is képzett segédekkel dolgozik az egyszerű tanoncok mellett, az ebből eredő változatos kvalitású művek jelenléte megfigyelhető a Cima életműben. Ha azt meggon­doljuk, hogy festményeinek legkevesebb negyedrésze valószínűleg elveszett az idők során, továbbá ha figyelembe vesszük precíz, gondos festéstechnikáját - amiből következik, hogy nem gyors egymásutánban kerültek ki keze alól a képek - szinte bizonyos, hogy harminc évnél alig hosszabb munkássága során nem lett volna képes saját kezűleg létrehozni a jelenleg ismert életművet. Fest­ményeinek nagy száma a magánáhítat céljaira készített képek iránti jelentős tár­sadalmi igényt jelzi. Műhelye eredményes, sikerrel működik, művei széles körben ismertek. Nincs pontos adat arról, milyen mértékben vállaltak felelősséget segédei az egyes kompozíciók változatainak megfestésében, de feltételezhetően sok esetben teljes szabadságot is kaphattak, néhány festőt névről ismerünk a képen található szignatúráról. Készültek műhelyében kevésbé jelentős megrendelők számára is képek, a gyengébb kvalitású festők feladata lehetett ezen igények kielégítése. Cima fon­tosabb festményein a segédek valószínűleg az egyszerűbb, mechanikus felada­tokat végezték el- így például az előrajz táblára való átvitelét, vagy az aláfestő­rétegek felhordását. Ilyen esetekben a segédek személyes hozzájárulása egyér­telműen háttérbe szorul a mester keze munkájához képest. A gondos alárajzok és Cima kompozícióinak gyakori ismétlődése valószí­nűsíti, hogy működése során több ezer rajzot -, így kompozíciós és táji vázlatot, fej-, drapéria-, állat- és növénytanulmányt készített. Számos példa ismert, hogy Cima maga használja fel saját kompozícióit, egyes esetekben egy az egyben lemásolja őket, előfordul, hogy léptékváltozta­tással festi meg újra, vagy a figurát megfordítja az eredetihez képest. Kompozí­cióit segédei közül többen lemásolhatták, akár hosszabb időbeli eltérésekkel, a festményeken jól látható, hogy különböző kezek munkái. A háttér részletei, a városfalak, állatok, madarak gyakran újra és újra feltűn­nek különböző festmények mellékfiguráiként, már meglévő rajzokból kiemelve és tetszőlegesen különböző képeken megjelenítve, anélkül, hogy a kompozíció­val kapcsolatban lennének. A 2005-ben restaurált tábla mellékalakjának tanul­mányozása során is megfigyelhető ugyanez. A fehér ruhás lovagló figura alatt ugyan hiányzik a ló - ez valószínűleg az 1880-as években végzett restaurálás alkalmával semmisült meg -, de Cima és műhelye által készített több festmé­nyen is ugyanez a kis alak megtalálható, méghozzá lóval együtt. A talált analó­giák kétféle csoportba sorolhatók, az egyikbe ez a figura is beletartozik, ezek a lovat és lovasát pontosan oldalnézetből ábrázolják, míg a másik csoport tagjain ugyanez a figura már távolodva, hátulnézetből jelenik meg.17 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom