Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Szabó Tamás: Egy késő barokk kori Immaculata-szobor restaurálása
3. A Szűz ilyetén (a gyermek Jézussal történő) megjelenítése, a megújuló keresztény egyházban az ún. loretói litánia, majd később az ellenreformáció kiteljesedésének hatására vált újabb ábrázolási típussá a 18. század első harmadában. Kiszorította, majd felváltotta a korábbi Mária ábrázolási képtípusokat, amikor is a Szűz - méhében a gyermek Jézussal - mennyei dicsőségben ragyog, s feje körül tizenkét csillagú korona, a lába alatt a hold volt látható. Ezt megelőzőn a kora és késő középkor idején, egészen a reneszánsz művészet virágkoráig más képtípusok voltak közkedveltek (pl. Égő csipkebokor, Szt. Anna és Joachim találkozása a jeruzsálemi Aranykapunál, Szt. Anna harmadmagával, Jessze fája, stb.) Mindezek a Szeplőtelen fogantatásra - a később dogmai rangra emelt kinyilatkoztatásra - utaló ábrázolások (latinul, Immaculata conceptio), amelyek elsősorban azokhoz a bibliai szövegekhez kötődnek, amik az Apokalipszis asszonyáról (Újtestamentum, János apostol/Jelenések könyve), illetve az "testamentum asszonyáról szólnak (Mózes/Teremtés könyve). A középkori teológia értelmezése szerint Mária kezdettől fogva szerepelt Isten megváltó tervében, és Krisztushoz hasonlóan mentesnek tartották minden eredendő bűntől - ők együttesen, minden Bűn és Gonosz fölött győzedelmeskednek. 4. A mikroszkópos rétegszerkezeti és metszetszínezési vizsgálat Török Klárát (Magyar Nemzeti Múzeum) műtárgyvédelmi szakértő, vegyészmérnök irányításával történt. - Emléke előtt tisztelegve, ezúton fejezem ki hálás köszönetemet a lelkiismeretes és közreműködő munkájáért. 5. Koletta: 12 rész víz, 12 rész zselatin, 1 rész ökörepe, 4 rész melasz, 2% Sterogenol. 6. Klórbenzol-szulfo-klorid. 7. Morgós András: Tesztsorozatok kiegészítése az oldhatósági tartomány behatárolására a Teas- féle oldhatósági háromszögdiagramban. In: Múzeumi Műtárgyvédelem 18. KMI, Budapest (1988), 69-83.0. 8. Ethyl-methyl-ketone + alcohol + isopropyl + myrastate + viz. 9. Paraffin liqudium + polyglyceryl-3 + diisostearate (emulgátor) + panthenyl + Ethylalcohol. 10. Solovet hab. 11. Ciba-Geigy gyártmány. 12. PVAC-alapú, Budalakk termék. 13. Alapja: 1 rész bolognai + 2 rész champagne kréta + 7%-os nyúlenyv vízben oldva + kevés dam- márlakk - vízfürdőn melegítve. IRODALOM Tóth Ferenc: Csongrád Megye építészeti emlékei, Szeged, 2000, 461—467. o. Jakubik Anna-Kriston László: A Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményének restaurálási munkái, 1968-1973, Múzeumi Műtárgyvédelem 3. MRMK, Budapest (1976) 37-67. o. Szent-Gály Erzsébet: A „győrzámolyi Madonna” restaurálása, Műemlékvédelem XV. (1971) 1. 168-172. o. Géczy Csaba: A faszobrászati restaurálás két esztendeje, Magyar Műemlékvédelem, 1971-72 Akadémiai Kiadó, Budapest, (1974) 337-343. o. Glattfelder Lucia: Madonna-szobor restaurálása, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Vizsgamunka, 1978. Séd Gábor: Zalaegerszegi festett Mária faszobor tisztítása, restaurálása, Magyar Képzőművészeti Főiskola, vizsgamunka, 1980. MNM Restaurátor Szakkönyvtár, 6043-80. Bérezi László: A tornaszentandrási Mária-oltár és Mária szobor restaurálása, Hermann Ottó Múzeum Évkönyve, XIX. (1980) 143-153. o. Morgós András: Tesztsorozatok készítése az oldhatósági tartomány meghatározásához a Teas-féle oldhatósági háromszög-diagramban, Múzeumi Műtárgyvédelem 18. KMI, Budapest (1988), 69-83. o. Jutta Sheibert-Verlag Herder: A keresztény művészet lexikona, Corvina kiadó, 1986. 129, 214-217, 291. o. A szerző címe / Author’s address: Szabó Tamás múzeumi főrestaurátor / senior conservator Móra Ferenc Múzeum, 6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3. Email: t_szabo@mfm.u-szeged.hu vagy tomrest@gmail.hu 91
