Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Brutyó Mária: A Deák-mauzóleum belső terét díszítő mozaikképek restaurálása

3. Mintavétel az eredeti anyagból a restauráláshoz szükséges mozaikanyag beszerzéséhez. Sampling from the original to obtain mosaic stones for the restoration. alapvakolatot több rétegből építettük fel 1 rész szemcseméretű mosott folyami homokból és 1 habarcsból. Ez a vakolat pórusos szerkezetű zését”. A mozaikok felszínén sok­féle szennyeződés előfordult: gipszmaradványok, sókivirág- zás, cementes lepedék stb. Ke­fével történő portalanítás után nedves tisztítás következett. A védőleragasztás eltávolí­tása után a felületen maradt ragasztóanyag (Tylose) a ned­vesítés során felületaktiváló hatást fejtett ki. Hosszadalmas és nehéz fel­adat volt a korábbi fugázás le nem tisztított cementes marad­ványainak eltávolítása. A he­lyenként rendkívül kemény anyagot többszöri ecetes puhí- tás után szikével, fém kefékkel lehetett letisztítani. Az ecetet alapos vizes öblítéssel mostuk le a mozaikokról. Az elvált, meglazult részeket szemenként lebontottuk és az adott felületről előre elkészített „térképre” ragasztottuk. Az esz­tétikai szempontból kifogásol­ható korábbi kiegészítéseket eltávolítottuk. A széleknél meg­lazult eredeti részeket szintén lebontottuk, majd meszes-ho­mokos habarccsal ideiglenesen rögzítettük. A legnagyobb mértékű só­kiválás az átázott csegelyeknél fordult elő. A sóval telített vako­latrészeket és helyenként a porózussá vált tégla alap felső rétegét is le kellett vésni. Az új oltott mész + 3 rész különböző rész trasszcementből12 készített nem akadályozza a fal „léleg­Falszárítás A csegelyek falazata az évek során rendkívüli mértékben átázott. A rövid határidő miatt szükség volt a falak mesterséges kiszárítására, mert a leválasztott mozaikokat csak légszáraz falra lehet visszaépíteni. A lebontott mozaikok helyén a téglafalba, 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom