Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Forrai Kornélia - Hoós Mariann: A győri bencés templom barokk falképeinek restaurálása
5. A templomhajó és a szentély mennyezetképének rajza. A piros vonal jelzi a vakolathatárokat, a nyilak a rávakolások irányát, a kék számok pedig az ebből kikövetkeztethető vakolási sorrendet jelzik. In the mounted film drawing a red line marks the borders of the plastering, arrows show the directions of plastering, and blue numbers indicate the order of plastering deduced from them. Festés A frissen megfesthető vakolatdarabok illeszkedési vonalainak (ún. „napi varratok") megfigyelése során kiderült, hogy mint általában, itt is először az architektúra-rendszer készült el, majd a kialakított képmezőkbe kerültek a figurális kompozíciók. Ezek festését mind a hajóban, mind a szentélyben két helyen indították el. Miközben Fanti az architektúrát készítette, addig Troger és társa a már elkészült kerethez csatlakozón folytatta a munkát. Ezután váltakozva csatlakozhattak az újabban felvakolt darabok a felső és alsó képrészekhez, hogy a szélek ki ne száradjanak. Figyelembe véve, hogy egy „napi varrat” akár 2-3 napig is készülhetett, megbecsülhető a freskókép felfestésének hozzávetőleges időtartama. Ezt összevethetjük azzal, amennyi időt feljegyzések szerint Troger és művésztársai Győrben töltöttek. A próféták és evangélisták megfestésénél az architektúrát és a figurát festő művészek egyszerre dolgoztak a friss vakolaton, mert az alakok körül nincs varrathatár. A szentélyben a felső rétegből készített keresztmetszet csiszolatok többségén a festékrétegek alatt egy olyan ecsettel felhordott réteget találtunk, amely mészből, mészkőporból és növényi fekete pigmentből állt. A mintavételi helyek vizsgálata alapján feltételezhető, hogy ez a motívumok tónusát követő „aláfestés" lehet. A hajóban és a kóruson levett minták keresztmetszetein ilyen réteget nem találtunk. Szintén a keresztmetszet csiszolatokon figyelhető meg az az esetlegesen előforduló, de határozottan különválasztható fehér (meszelés) réteg, amely néhol felbukkan az aláfestés alatt. Lehetséges, hogy ezek az ausztriai barokk falképekre is jellemző, nedves vakolatra készült mészfestésre utaló jelek.11 (6. kép) 61
